Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
III. Ünnep, irodalom, kisajátítás - Lakner Lajos: Irodalmi kultusz, identitás, legitimáció
Lakner Lajos IRODALMI KULTUSZ, IDENTITÁS, LEGITIMÁCIÓ Az utóbbi évtized egyik legfontosabb irodalomtudományi fejleménye a kultuszkutatások megindulása és megélénkülése. Tudománytörténeti jelentőségét nem lehet túlbecsülni, hisz e perspektívából az irodalom olyan jelenségei is értelmezhetővé váltak, amik eddig a kutatások perifériájára szorultak vagy fel sem tűntek annak vizsgálati horizontján. Dávidházi Péter a kultuszkutatásokat elméleti igénnyel megalapozó könyvében rávilágít az előttünk álló feladatok sokrétűségére: „derítsük fel egy irodalmi kultusz genezisét, kövessük nyomon fejlődéstörténetét, vegyük szemügyre sajátos szertartásrendjét, elemezzük nyelvi jellegzetességeit, igyekezzünk bepillantást nyerni lélektanába, intézményesedésébe és társadalmi hatásaiba, hogy végül következtethessünk kultusz és kultúra néhány általános összefüggésére." 4 Tanulmányomban a feladatok e gazdag tárából az irodalmi kultusz társadalmi-történeti-szocioló- giai dimenziójával foglalkozom.2 Itt érhetők tetten ugyanis azok a motívumok, amik miatt egy-egy irodalmi kultusz megkonstruálódik, felvirágzik vagy aktualitását és jelentőségét vesztve elsüllyed. E vonatkozások figyelembe vétele nélkül érdektelenek lennének azok a formai sajátosságok és viselkedésmódok is, amik az irodalmi kultuszokat általában jellemzik. Ezeket is csak annyiban érzékelhetjük ugyanis, amennyiben a társadalmi szemantikai tér részévé válnak, vagyis amennyiben érintik, formálják a társadalom közös értelmi világát3, alkalmazható (aktualizálható) jelentésekkel látják el a társadalom tagjait. S a kultuszok, mint a kultúra minden jelensége, épp e jelentések miatt jönnek létre.4 Az eddigi kultusztanulmányok többsége is az egyes kultuszok mögött rejlő jelentések feltárására törekedett, s nem pusztán adalékokat akart nyújtani az irodalmi kultusz antropológiai adattárához.5 Munkámmal az eddigi kutatások tanulságainak fenti szempont szerinti elméleti jellegű összegzésére vállalkozom. Irodalmi kultusz és társadalom A kultuszkutatások szempontjainak rövid áttekintése rögtön megmutatja a történeti, szociológiai, mentalitástörténeti kérdésfeltevések relevanciáját. Először is a kultusz olyan jelentésteremtő kulturális területnek tűnik, amely aktívan részt vesz a közös értelmi világ kialakításában. Ezt főleg azzal éri el, hogy lényegében a társadalom minden rétegére hat. Ennek jórészt az az oka, hogy „felekezeti és társadalmi senkiföldjeként kínál(nak) közös szertartási alkalmakat olyanok számára, akiket a társadalmi rend egyébként elkülönít egymástól".6 Hatása szélesítéséhez aztán az iskolai oktatásba való bejutása is hozzájárul. így szerep-, nyelvi és értékválasztási mintáin keresztül valóban lényegi módon határozhatja meg a társadalom szocializációs folyamatait. Ennek fontosságát például különösen jól mutatja, hogy a Kisfaludy Társaság még akkor is hatékony 148
