Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)

II. Ünnep és nyelv - Porkoláb Tibor: „Üdvözletekből font fényes koszorú". A magasztalás toposzai a Lévay-emlékkönyvben

dalomtörténet (A magyar irodalom története, Bp., 1896, II. k., 721.); „helye az Arany-kör tagjai között körülbelül Gyulai és Szász közé esik" - írja SCHÖPFLIN Aladár (Lévay József száz éve, Nyugat, 1925, III. k., 391.); „másodlagos (túlzó, egyoldalú) klasszicizmus. Arany hatása. Gyulai, Szász, Lévay, Vargha" - rendszerez hasonlóan HORVÁTH János (A magyar irodalom fejlődéstörténete, Bp., 1980, 356.). Erről részletesebben lásd: PORKOLÁB Tibor, Az (arany) középszer költője. A Lévay-recepció néhány sajátosságáról, A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXXV-XXXVI (1997).

46 Lásd Sebeők Vilmos idézett szövegét (MU, 1911. nov. 20.). Egy másik példa: Lévay „a puritánság, az őszinteség élő szobra [...] az egyszerűség, az igénytelenség inkarnációja" (E, 1911. nov. 18.).

47 LE, 42.

48 VADNAY Tibor, Lévay József arcképe, Miskolc, 1912, 9-10.

49 Az ünnepelt költők szellemi vezérként való bemutatása egyébként arra a romantikus hagyományra vezethető vissza, amely szerint „a vezérségben nyilvánul meg a nagy egyéniség titokzatos charizmája" (THIENEMANN Tivadar, Irodalomtörténeti alapfogalmak, Pécs, 1931, 223.).

50 Például: LE, 41 és 79. Lásd még Radó Antal Lévay Józsefnek (LE, 64.) és Istvánffy Gyula Mikes hálája. Miskolcz, 1911. nov. 19. (LE, 50.) című alkalmi költeményeit.

51 A Mikes mellett a kevésbé ismert Aratás és Szüretünk című versekről is elismerően szól a kritika. Ez utóbbi - legalábbis HATVÁNY Lajos szerint - „Lévay második nagysikerű verse. Egyszerű idilli ihletés, mely valami véletlen folytán beletévedt a halhatatlanságba" (Lévay József = H. L., Harcoló betűk. Irodalmi tanulmányok, Bp., 1981, 148.).

52 Uo., 144.

53 LE, 62.

54 LE, 88. Máshol: ifjúkorunk szép emlékei közé számítjuk, hogy [...] lelki gyönyörűségünk volt búsulni Mikessel és elandalogni a 'Szüretünk' kedves versein (LE, 56.).

55 A sátoraljaújhelyi Őrt. Izr. Elemi Iskola IV. osztálya például „éppen a 'Mikes' című gyönyörű vers betanulását fejezte be, a Lévay-ünnepséget megelőző napokban (LE, 102.). A századforduló és a századelő idején használatos tankönyvek, irodalmi szöveggyűjtemények is többnyire a remekműnek kijáró tisztelettel foglalkoznak a költeménnyel: „van egy-két verse, mely költészetünk legjobb alkotásai között foglal helyet; ilyen Mikes, Szüretünk, A babiloni vizeknél" (PRÓNAI Antal, A magyar irodalom története olvasókönyvvel a középiskolák Vili. osztálya számára, Bp., 1911, 120.); „harminckét klasszikus magyar költőnk hatvankét örökbecsű versét [köztük a Mikest és a Szüretünket] foglaltuk egybe e gyűjteményünkben" (DEÁK Gyula-RÁKOSY Zoltán, Magyar költők. A polgáriskolai tanulók verses könyve, Újpest, 1924, 5.). Egyébként a Hét évszázad magyar költői című monumentális versantológiában (Békéscsaba, 1996) - a Szüretünk és A völgyben maradtam című költemények mellett - ma is a Mikes reprezentálja Lévayt.

56 Vasárnapi Újság [a továbbiakban VÚ], 1904/38, 652.

57 ZUÁRD, Új Mikes. Énekli Lévay József, E, 1904. dec. 10.

58 Ellenzék, 1911. nov. 18. A költemény először 1848. november 12-én jelent meg a Budapesti Divatlapban.

59 LE, 6. Ezt a feltételezést erősíti BEÖTHY millenniumi irodalomtörténetének alábbi mondata is: „Lévay József [...] Mikes megrázó panaszával gyászolta leigázott hazáját" (Lm., II. k., 721.). Ez a heroizáló motívum aztán többször is megjelenik az Emlékkönyv lapjain: „húrjain erősen lobogó, még a zsarnokság sötét korszakában is messze izzó honszerelem szólalt" (89.); „Mert amidőn a harcz villám-tüzét / Fölváltá a gyászfátyolos sötétség, / A vigaszt lantod küldte szerteszét." (Radó Antal: Lévay Józsefnek, 64.).

60 LE, 7.

61 LE, 57.

62A vers közismert első sorai: „Egyedül hallgatom tenger mormolását, / Tenger habja felett futó szél zúgását, / Egyedül, egyedül / A bujdosók közűi, / Nagy törökországban".

63 LE, 13.

64 LE, 81.

65 LE, 55 és 62.

66 Például: „nyolcvanhat esztendőt élni s ebből az időből [...] majd két emberöltő összegét tölteni el nemes, szép és hasznos munkában, ezt az istenek csak kiválasztott kegyeltjeiknek adják meg" (LE, 70.); „Lévay József a magyar közművelődés oltártüzeinek több mint

133