Kalla Zsuzsa (szerk.): Az irodalom ünnepei. Kultusztörténeti tanulmányok - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 9. (Budapest, 2000)
I. Az irodalom ünneplése - Flood, John: A Német-Római Birodalom koszorús költői
John L. Flood (London) A NÉMET-RÓMAI BIRODALOM KOSZORÚS KÖLTŐI1 Egy Mária Teréziát dicsőítő versben, melyet a kassai Akadémián olvastak fel 1778-ban, Buda szépséges városát a Múzsák fenséges hona dicsérő kifejezéssel illetik, ami Corvin Mátyás érdeme: Corvinus (bene sit manibus illius) Orbi te celebrem reddidit Hungaro Musis quum posuit magnificam domum Manu furentis direptam Asiae.2 „Corvin Mátyás (legyen áldott keze) Tett téged nagyhírűvé, s adott a magyar világnak, Midőn idehelyezte a Múzsák nagyszerű székhelyét, Elragadván azt a dühöngő Ázsia kezéből." Nagy örömömre szolgál és végtelenül hálás vagyok azért, hogy meghívtak engem e sedes musarumba, a „Múzsák székhelyére", ahogy a vers címe nevezi Budapestet. * Amikor Bartolomeo Fonzio (1445-1513) itáliai humanista 1488-ban az írásait tartalmazó kódexet Corvin Mátyásnak (1443-1490) ajánlotta, magasztaló szavakkal szólt a király érdemeiről, hogy Magyarországot fogékonnyá tette a múzsák iránt: a múzsák, akiket hajdan kiűztek Görögországból, cserben hagytak itáliai fejedelmeink, elhanyagoltak a franciák és a németek, most végre menedékre leltek, benned egyedüli ékességüket és biztos pártfogójukat tisztelve.3 A királyoknak és császároknak a múzsák pártfogóiként és a művészetek patrónu- saként betöltött szerepével kiterjedt szakirodalom foglalkozik, én jelen előadásomban e kérdéskörnek mégis csupán egyik vonatkozásával kívánok foglalkozni, mely véleményem szerint szorosan kapcsolódik a konferencia központi témájához. A koszorús költő cím odaítélése mindenekelőtt az irodalom, a költők és patrónusaik nyilvános ünneplése, ezért figyelmemet az irodalomtörténet eme meglehetősen elhanyagolt területére szeretném irányítani.4 Nagy vonalakban vázolom a cím eredetét és gyakorlatának elterjedését, noha előadásomban főként a Német-római Birodalom koszorús költőivel foglalkozom, kitérve a költők megkoronázásának és az irodalmi ünnepségeknek néhány jellegzetes példájára. * A sorsdöntő esemény, mely megteremtette a koszorús költő kitüntetés reneszánszkori hagyományát, követendő példát adva a későbbi koroknak, Petrarca (1304-1374) megkoronázása volt, melyre 1341 április 8-án, húsvét napján Rómában került sor. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, 11