Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

ROBERTO RUSPANTI: Romantikus Petőfi-kép Olaszországban

hetetlen feltételét".

26 (S engedtessék meg nekem, hogy magamat is idézzem: az irodalomkritika terén pedig hasonló funkciója és szerepe volt az 1991-ben publikált Petőfi-monográfiámnak.)

27 Ezeknek a műveknek a segítségével az olasz olvasó nemcsak a hazafi Petőfit ismerhette meg, hanem Petőfi határozott politikai nézeteit, a politikus költőt, nem pedig a tejfölösszájú ifjút, aki lányokat hódított meg, mint ahogyan Carducci vélte, hanem a házastársi szerelem költőjét, nem a „kozákok mészárlóját és a borivó Petőfit", amilyen színben Carducci festette le a magyar költőt, hanem a Felhők érzékeny poétáját és Az Apostol anarchista verselőj ét, nem az árkon-bokron áthágó „garibaldista" hőst, hanem a halált előre megsejtő költőt, az Egy gondolat bánt engemet íróját, és az elkeseredett embert (Szörnyű idő...), ugyanakkor azt az embert, akinek határozott elképzelése volt a társadalomról (Világosságot!), a szabadságról és a szerelemről, s nem pedig a könnyű anekdoták és közhelyek költőjét, hanem a gyerekek és felnőttek számára írt legszebb romantikus (és egyidejűleg realisztikus) mese (János Vitéz) alkotóját. Annak a mesének az alkotóját, amelyben Kukorica Jancsi az „Óperenciás tengernek földöntúli végtelen térségein keresztül" halad, hogy megkeresse Tündérországot, amelyben a szeretet és a szerelem uralkodik. Olyan műről van szó, amelyet a jövő nemzedékei számára a XXI. század új, igazi romantikus mítoszaként kell hirdetoünk.

28 26 Lásd Gianpiero CAVAGLIA', Sándor Petőfi, Poesie, a cura di Paolo Sanlarcangeli, Torino, 1985., RSU-Rivista di Studi Ungheresi, Roma, Carucci editoré, 1986, no 1., 138-140. 27 Lásd RUSPANTI, Petőfi... 28 Petőfi Sándor János Vitéz cimű elbeszélő költeményének általam készített új olasz fordítása hamarosan a Rubbettino Kiadónál jelenik meg.