Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

ALBRECHT BETZ: Avantgarde, forradalom, restauráció. Heinrich Heine Liszt Ferencről

szenv maradványai még kiütköztek, melyeket valószínűleg Wagner erősített fel Amikor 1855 szeptemberében Sayn-Wittgenstein hercegnő rákérdezett, hogy vajon meglátogathatja-e Párizsban Heinét - aki akkor már halálos betegen feküdt - Liszt azt válaszolta: „Nem ellenzem, hogy Ön meglátogassa Heinét. Ám tartsa meg a helyes mértéket, ugyanis a hatalmas tehetség mellett a zsidó és a zughírlapíró is megbújik benne." Liszt egyértelműen elválasztotta a kritikust a költőtől és - saját ellentmondásaira emlékezve - ennek megfelelően viselkedett. Az összesen hét megzenésített Heine-vers közül az 1850-es évek közepén többnek is elkészítette második változatát. így - 1856-ban, Heine halálának évében - Heine leghíresebb költeményéhez, a Loreleyhez is új zenét írt. Ez, csak a legutóbbi időkben felfedezett kompozíció döntő szerepet játszott a modern zene előtörténetében. Ennek nyitányából Wagner megalkotta a Trisztán-akkordot, amellyel a zene-történetírás az atonális zene kezdetét jelöli. Heine Lírai közjáték című ciklusában található A Rajnán tükröződnek című verséből is két változat létezik, melyek közül az egyiket van szerencsém most Önöknek bemutatni. Liszt a zongorakíséretet - a fennkölt anyaghoz méltóan - akkordikus helyzetbe, a Rajnán visszatükröződő kölni dómba helyezi, s a könnyed hamyolcados ütemekben a habok hullámjátékát utánozza. Feltűnő, ahogy a kísérő szövegben megelőlegezi azon impresszionista fogásokat, melyek már Debussy-re utalnak. Eközben Liszt - ahogy elődei közül néhányan - megmenkül Heine végszavában rejlő iróniától. Heine a második versszakban, a dómban levő képre irányítja a tekintetet (Stefan Lochners Mária a rózsakertben című képéről van szó) és versének Énjét a kedvesének vonásaiban fedezteti fel az olvasóval. Másként mondva: Énje a Kedves vonásait a Mária-képre vetíti rá, amely a csodálatnak egy meglehetősen szokatlan módja. „A Rajnán tükröződnek, csillogva a szép habon, nagy, szent városa Kölnnek s a hatalmas kölni dóm.