Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

LUDGER KÜHNHARDT: 1848-tól 1989-ig: Reflexiók az európai összefüggésekről

Olyan korszak volt ez, melyben a demokratikusan törvényesített nemzeti államot kívánták megteremteni - ez az 1848-as időszak nagy témája is. Ez a korszak nem csak egymástól elszigetelt eseményekből állt, sehol sem úgy jelent meg, mint a „világszellem összesürüsödése", amely közvetlenül érzékelhető lenne, hanem minden országban befolyásolták a sajátosságok, illetve a korszak körülményei és tapasztalatai. Az irodalmi feldolgozás mindig csak egy szelete volt ennek a nagyobb léptékű összefüggésnek. Az amerikai forradalom politikai föderalizmus iránti érzékével és alkotmányos „checks and balances" keresésével hatással volt Európára. A 18. századi francia forradalom az emberjogi nyilatkozattal és az új szociális egyensúlyt kereső, kavargó, szinte kétségbeesett küzdelemmel; a belga forradalom a liberális és katolikus eszmék kibékítésével; a lengyel fölkelések, melyekre Európa szinte tisztelettel tekintett, anélkül, hogy ténylegesen beavatkozhatott volna; a német „Vormärz" lázadó költőivel és professzoraival, Heine és Börne, Freiligrath és Weerth, a göttingeni Hetek, Hoffmann van Fallersleben; és természetesen 1848 politikai történései Párizstól Budapestig: mindez és még sok minden más is a korszakhoz tartozott. A polgárság szerte Európában figyelemreméltó jólétre tett szert és politikai beleszólási jogot követelt. A politikában a parlamentarizmus segítségével próbálták keresztülvinni a nyilvánosságra és népszuverén politikai életre irányuló akaratot, és napjainkig sem kerülheti meg a politikai legitimáció egyetlen fogalma sem ezt az alapelvet. 1848-ban a polgárság még hiába küzdött, és végül - nem csak Németországban, de ott különösen - felmorzsolódott a nemesség, a hadsereg valamint a bürokrácia makacs erői és saját félelmei között, s az eddig őrzött liberális szellemet a radikálisabb, fel forgatóbb munkásmegmozdulások kezére játszotta. Ennek ellenére megmaradtak olyan hatások, melyek vasban és vérben átvonultak Európán, mert az 1848-as korszak vitái és eszméi azokba az európai összefüggésekbe ágyazódtak, melyekből keletkeztek, és amelyeknek szelleme a romantika irodalmában találta meg lecsapódását. Az eseményeket különbözően feldolgozó népek és összeütközéseik közötti azonosságok az átalakulásnak ebben a korában nem annyira a tényszerű történésekben és eredményekben rejlenek. A francia és a német, az olasz és a magyar forradalmi hullám a saját impulzusait és céljait követte. Az 1848 előtti átalakulás folyamatainak közös jellemzője volt, hogy a nagy és végül oly gyakran tragikus napokat inkubá-