Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

FRIED ISTVÁN: Mítosz, nosztalgia, kulturális emlékezet Kelet-Közép-Európa irodalmában

ló, a nemzeti hagyományok történetiségét (Historizität) újólag konstituáló vers minden eröszakoltság és beleírás nélkül megfelel egy más nyelvű irodalmi gondolkodás elvárásainak? Valóban csupán a közös történelem egy rendkívüli pillanata eredményezi ezt a nyelvi elkötelezettségen túlmutató intertextuális viszonyt? Vajon nem az akadályozta-e a szóértést, hogy szlovákok, magyarok, szerbek, horvátok sokszor ugyanazt mondták, monologizálva, nem véve tudomást a másik fél hasonló indulatú monológjáról? S hogy ismét szöveg-összefüggéseket említsek: Petőfi már idézett versének, a Nemzeti dalnak nevezetes „Itt az idő, most vagy soha..."

14 sora a magyarokkal igen kevéssé rokonszenvező Josip Rajaőic érsek egy 1848. június 9-i üzenetéből látszik visszaköszönni: „Ili sad, ili nikad" (Vagy most, vagy soha); egy névtelen levélíró májusi tudósításában találtam: „Sad brate moj! sad ili nikad" (Most, testvérem, most vagy soha!); Jakov Ignjatovic egy újságcikkében gondolja tovább Petőfi szavait: „Na noge junaőki unuci junaőki pradedova! [...] Zato sad ili nikad! [...] Ziveli junaci slobode..." (Talpra hősi ősök hősi unokái! ... így hát most vagy soha! ...Éljenek a szabadság hősei...).

15 A szerb regényíró visszaemlékezésében

16 és Respektus Vasza című

17 regényében egyként megírta a maga 1848-49-ét, amely nem egyezik sem a hivatalos szerv nacionalizmusával, sem teljesen a Jókaiéval. Inkább azt a dilemmát érzékelteti, amely a belső szerb viták és ellenségeskedések nyomán támadhatott a forradalmi eszme híveiben, akik egyszerre voltak a szerb nemzeti eszmének és a népek közös szabadságának harcosai. Az a pragmatizmus, amely Ignjatovic regényeit jellemzi, különbözik a romantika kései, francia változatától, így a Jókaiétól is, ám a megjelenített tér és idő azonossága mégis egymáshoz közelíti őket. 14 KlSS József: A Nemzeti dal egykorú fordítói és fordításai = Petőfi és kora, szerk. LUKÁCSY Sándor és VARGA János, Bp., 1970, 411-483. és Petőfi-adattár, szerk. Kiss József, Bp., 1987,1, 188-189, 394-395. Botto fordításáról 399. 15 THIM József, A magyarországi 1848-49-iki szerb fölkelés története. Bp., 1930, II, 367, 294, 90. Hogy valójában lgnjatovic-e kétségtelenül a szerzője az említett újságcikknek, nem teljességgel bizonyos, ám az írás stílusát, kifejezéseit, „petöfis" áthallásait tekintve erősen valószínűsíthető. 16 Jakov IGNJATOVIC, Szerb rapszódiam, Ford. CSUKA Zoltán, Bp., 1973 Az emlékirat magyar változata nem adja a teljes szerb szöveget, csupán a magyar szempontból legfontosabb részleteket. 17 Uő, Respektus Vásza, ford. CSUKA Zoltán, Bp., 1948.