Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

FRIED ISTVÁN: Mítosz, nosztalgia, kulturális emlékezet Kelet-Közép-Európa irodalmában

életében népdal-, inkább népies dal-hőssé vált,

5 alakjuk nemcsak a horvát, illetőleg a magyar közköltészetben jelent meg, Kossuthról szlovák népénekeket szintén ismerünk.

6 És miként a XIX. század második felének horvát irodalmában, akképpen a magyar irodalomban is számos olyan műről tudunk, amelyben nemzeti szimbólumként, történelmi jelenségként, a legendák hőseként lép elénk Kossuth és horvát ellenfele, Jellacic. Ám messze nem mondhatjuk el ezt, ha Kossuth (és a magyarok), illetőleg Jellaéic (és a horvátok) szépirodalmi megjelenéséről szólunk a másik félnél. Mintha ismét a mesemondás leegyszerűsítő, allegorizáló módszerébe ütköznénk (a művek számottevő részénél), sem a(z ön)megértés, sem a méltányosság hangjai nem szólalnak meg, hiszen 1848-49 mítosza már 1848^49-ben elkezdett formálódni, és a mítoszképződésnek, a mítoszrecepciónak a kelet-közép-európai nemzeti/nemzetiségi kérdés megoldatlansága kedvező feltételeket teremtett. Ez a fajta meséből mítoszba változás a nemzeti ideológia igénye volt, és tökéletesen megfelelt a nemzeti ideológiát kiépítő réteg elvárási horizontjának. Más kérdés, hogy Jellaőic a kortárs német nyelvű irodalomnak is negatív hőse lett, már életében megszületett róla egy komikus eposz, Blumauer travesztált Aeneisének modorában.

7 íme két jellemző strófa: „Als Dichter zeichnet er sich aus „Költőnk kitüntette magát Durch unerhörtes Saufen, hallatlan vedeléssel, Als Krieger that ihm's Keiner gleich Harcosként senki nem volt hozzá In unaufhaltsem Laufen hasonló a feltarthatatlan futásban Und in der Politika, da war És a politikában a bécsi kabinetben lm Wiener Kabinet sogar nála nem csinált senki Kein größ'rer Plutzermacher" nagyobb baklövéseket" ' Emest BAUER, Joseph Graf Jellachich de Buzim, Banus von Krostien. Schicksal und Legende des kroatischen Helden von 1848, Wien-München, 1975, 303-308. Beszédes fejezteim: Megdicsőülés a népköltészetben. 6 Karol CSECSOTKA (sostavil), Anthologia zo slovenskych básnikov s pripojenim piesní z doby Rákócziho a rokov 1848-49 ako aj [...] prostonárodnych spevov. Bp., 1934, 149-150.; Egy 1848-as szlovák dal szerint: „Nem félek JellaSictól, Windischgätz csak majom, Kossuth okos fej, Isten segítse." STEIER, i. tn.,l, 21. 7 Vincencz GRIMM, Jellaschichiade, Heldengedicht in vier Gesängen, Pesth, 1849, Leipzig, 1850.