Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

T. ERDÉLYI ILONA:A magyar irodalmi népiesség eléletének forrásvidéke

T. Erdélyi Ilona A magyar irodalmi népiesség elméletének forrásvidéke A magyar irodalomtörténetírás az elmúlt félévszázadban alig foglal­kozott azokkal a külföldről jött, elsősorban német nyelvű ösztönzések­kel, amelyek segítették a XIX. század első felében a magyar irodalmi népiesség kibontakozását. Most a német romantikának azon íróit és gondolataikat kísérjük figyelemmel, akik és amelyek támogatták a ma­gyar irodalmi népiesség terjedését, elméletének kidolgozását, a „népköltészet ereklyéinek" gyűjtését és kiadását. E téren Erdélyi János (1814-1868) tette a legtöbbet, mégpedig azzal, hogy előbb „népdalai­val" - a korábbi kezdemények szerencsésebb, mert hitelesebb folytatá­saként - megkedveltette a műfajt. Később népköltészeti stúdiumainak eredményeit gyűjtőként, a népdalok és mondák kiadójaként hasznosí­totta, majd azokat beépítette kritikusi, esztétikusi és politikai gondol­kodásába. Az első nagyhatású ösztönző J. G. Herder volt. Munkáinak ismerete Révai Miklósnál, Bécsben is megfordult nyelvészünknél tűnik fel. Ő 1782-ben Felhívást tett közzé a pozsonyi Magyar Hírmondóban „köznépi", illetve régi énekek, versek gyűjtésére. 1 A herderi, ill. a né­met eszmék magyarországi közvetítésében a német akadémiákon tanult „peregrinusok" mellett fontos szerep jutott a Bécsben élő magyarok­nak: az arisztokratáknak, az ország ügyeit intéző hivatalok, ill. a ma­gyar főurak alkalmazásában álló ifjaknak. Bécs szerepe e téren megerősödött a század elején, miután a napóle­oni háborúk következtében leállt a magyarországi diákok kirajzása és Németország egy része hadszíntérré változott. A német romantikus eszmék bécsi kisugárzása különösen 1805 után nőtt meg. Az ok: a ro­mantikus írók közül többen - Napóleon elől - az osztrák fővárosnak vették útjukat. Köztük Adam Müller, Zacharias Wemer, az Attila, Kö­nig der Hunnen (1807) írója, August Wilhelm Schlegel Mme de Staël társaságában, Friedrich Schlegel feleségével, Dorotheával, Theodor Körner, a Zriny szerzője, Joseph von Eichendorff, Clemens von Bren­1 Lásd HORVÁTH János, A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, Bp., 1927,

Next

/
Thumbnails
Contents