Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

FERENCZI LÁSZLÓ: Amiel és Petőfi

Ferenczi László Amiel és Petőfi Amielt ma a 19. századi frankofóri irodalmak egyik klasszikusának tekintik. (A frankofón irodalom fogalma az elmúlt 15-20 évben terjedt el, de még ma sem mindenütt elfogadott). A La Part du Rêve, Amiel verseinek és fordításainak gyűjteménye 1863-ban jelent meg. A genfi kálvinista filozófia tanár Goethe, Schiller, Longfellow és néhány, mára már elfelejtett költő versei társaságában Petőfi Szabadság, szerelem kezdetű négysorosát adoptálta Choix douloureux (Fájdalmas választás) címen. Műfordítás kötetét, az Étrangères-t 1876-ban adta ki. Hatvanegy darabból áll, Lessing, Goethe, Schiller, Hölderlin, Platen, Cowper, Byron, Camoes, Leopardi alkotásait, görög és szerb népdalokat, a Mahabharata egy részletét tartalmazza, továbbá Petőfi két, és Arany János egy versét. (Zárójelben jegyzem meg, hogy Arany két versét fordította le, de csak az egyiket közölte az Étrangères-ban.) Könyve rideg párizsi fogadtatásáról Amiel panaszkodott Meltzl Hugónak, akivel 1877-ben került kapcsolatba.

1 Meltzl további Petőfi fordításokra ösztönözte, és a sok nyelvű Pages de Littérature Comparée közölte magyarból, németből és svédből készített átköltéseit és néhány levelét. Amiel 1881-ben csaknem teljesen ismeretlenül halt meg. Posztumusz dicsősége nem sokáig késett. 1882-ben jelent meg Fragments d'un Journal Intime címen Edmond Scherer előszavával két kötetes válogatás Amiel négy évtizeden keresztül írt jegyzeteiből.

2 Kirobbanó sikert aratott. Szávai János szerint a „következő évtizedek írói már azzal a tudattal folytatták följegyzéseiket, hogy a napló éppúgy dicsőséget hozhat nekik, mint a dráma, regény, elbeszélés vagy esszé".

3 A fiatal Gide valószínűleg Amiel hatására kezdett el naplót írni. 1 Amiel levele Meltzl Hugónak 1877. dec. 23. Vilma von SZIGETHY, H.-F. Amiel traducteur. Son européanisme littéraire. Ses relations avec la Hongrie. Appendice, Szeged, 1929,61. 2 Henry Frédéric AMIEL, Fragments d'un Journal Intime, Genève, 1882-1884. Én az 1908-ban megjelent 10. kiadást használtam. 3 SZÁVAI János, Az önéletírás, Budapest, 1978, 50.