Cséve Anna szerk.: Nemzeti romantika és európai identitás. Tanulmányok a romantikáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 8. Budapest, 1999)

ANNA FAURÉ-EGERVÁRI: Gérard de Nerval Kelet-Európa-képe

kotja, s amelyben talán épp az igazi osztrákok vannak a legkevesebben".

16 A titkos küldetéssel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a Nerval-szakértők feltételezése szerint a költő nem teljesen egyedül írta a belügyminisztériumnak küldött beszámolót. A gazdag dokumentáció és az európai politikai helyzetre vonatkozó általános megjegyzések valóban arra utalnak, hogy hivatásos diplomata is közreműködött az irat szerkesztésében. Ugyanakkor nem kell alábecsülnünk Nerval, az utazó és narrátora tisztánlátását sem, amikor ez utóbbi az osztrák császárság despotizmusáról, rendőrállam-jellegéről, vagy az írók kiszolgáltatottságáról beszél. „Ausztria Európa Kínája" - ez a megállapítás éppúgy szerepel a hivatalos levélben, mint az irodalmi életműben, s nem kerüli el Nerval figyelmét a korrupció vagy az állandó rendőri megfigyelés sem. A Les Amours de Vienne szerzője szinte a jövőbe lát, amikor Bécset a XVIII. századi Párizshoz hasonlítja, és megjegyzi: „Bécsben az alsóbb néposztályok azért nem képviselhetik az egykori párizsi népet, mert hiányzik belőlük a faj egysége. A szlávok, magyarok, tiroliak, illírek meg a többi túlságosan el vannak foglalva a saját nemzetiségükkel, és még azokban a kérdésekben sem tudnak egyetértésre jutni, amelyekről hasonlóan gondolkodnak."

17 1852-ben Nerval némi nosztalgiával gondol vissza erre a történelem idejében megrekedt, XVIII. századi Bécsre, mely „nem látta előre véres forradalmát és magyarjai lázadását ... azokét a magyarokét, akikkel oly bensőségesen éltünk mi együtt, költők vagy művészek, közösen imádva Madame Pleyelt, csodálva Lisztet és Bériot-t." 1 8 Az 1853-as Pandorában az 1840-es évek ellentmondással teli, de kedélyes Bécsé ellenséges, kegyetlen világgá változik, amely mások áldozatából él: „a büszke magyar, a bátor cseh, a nagylelkű lombárd életét adná, hogy megvédjen Téged a Maria-Hilfisteni lábainál".

19 A magyar forradalom iránti érdeklődés tetten érhető Nerval Le Diable rouge (A vörös ördög) című cikkében is, amely az 1850-es Almanach Cabalistique-btn (Kabalisztikus évkönyv) jelent meg. Lucifer, a vörös ördög, a forradalom szellemét testesíti meg: „Sátán egyfaj16 Les Amours de Vienne = Voyage en Orient, Paris, Edition de la Pléiade, II, 43. 17 Uo., 52. 18 Lorely = J.m., 1, 740. 19 Pandora = I. m., 1,351.