Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

II. TÁRGYAK (a halotti maszktól az emlékszobrokig) - Ratzky Rita: Petőfi-relikviák - az időben

Az élet és a halál „szentségei" Korábbi kultusztörténeti konferenciáinkon, felolvasó üléseinken jegecesedett ki az az azóta már közhellyé lett gondolat, hogy az írói kultuszok megkülönböztetett tárgyai ösztönösen követik a vallási szertartásokéit. Helyesebben azokéit, amelyek az embernek azokkal az élet- és társadalmi funkcióival kapcsolatos szertartásokhoz tartoznak, amelyeket korábban szinte kizárólag az egyház celebrált. Mely funkciók ezek? A három alappillér: a születés, a házasság és a halál, illetve ezek szertartásai: a keresztelő, az esküvő, a temetés. A 120 éven át gyűjtött Petőfi-relikviák (1877. január l-jén volt a Petőfi Társaság első közgyűlése, ahol határoztak a gyűjtés megindításáról - Jókai 1877) tematikus vizsgálata igazolja a fenti megfigyelést. 1. Számos tárgy és dokumentum csoportosul a születés és keresztelés szertartása köré: a keresztelőkancsó és a keresztelőmedence, amelyet a kiskőrösi evangélikus templomban a múlt század első felében még használtak (az előbbi a kiskőrösi Petőfi Emlékmúzeum, az utóbbi az Evangélikus Országos Múzeum tulajdonában van — Kiss Béla 1956, 48), továbbá a matricula, amely ma is ott látható a kiskőrösi evangélikus templomban. Valamint ide sorolható még Petrovicsék ágya, amelyet a Dömsödről Pestre költözött család kénytelen volt eladni. A szájhagyomány szerint Petrovics István nehezen vált meg a régi nyoszolyától, minthogy mindkét fia ebben született. (PT) 2. Tekintélyes számú relikvia idézi fel az erdődi házasságkötést: Szendrey Júlia jegygyűrűje, menyasszonyi csokra (Petőfi Irodalmi Múzeum), és megvan a házioltár is az erdődi kastély kápolnájából. Ez utóbbi története a Petőfi iránti szatmári kegyeleten túl egy tárgynak az írói kultuszon kívüli szereptágulására is példa. Az erdődi Károlyiak tulajdonában volt kastély lebontásakor Beremisza Tibor püspök Szatmárnémetibe vitette az oltárt, 1908-tól tehát a püspöki palota házikápolnájában állt, majd amikor 1945 után az épület felét az állam lefoglalta, az akkori püspök befalaztatta. Volt idő, amikor fel akarták robbantani ezt a szárnyat, mert a Securitate titkos fegyverraktárát gyanított benne. 1991-ben kibontották a kápolnát, és a püspökség restauráltatta az oltárát, most megint házioltár, ha Petőfi emlékhelyként még mindig nem szolgálhat is. (A szatmárnémeti püspöki palota alkalmazottainak információi.) Megvan a régi házassági anyakönyv is, bár nem hozzáférhető, így még mindig csak az 1922-es Magyarországbeli másolatából ismerjük. (Sz. n. 1922) A házaspár legboldogabb heteinek emlékét őrzik a koltói relikviák, csak el a kiskőrösi evangélikus egyházközség kellett menni megnézni őket a Teleki-kas- hajdani keresztelőmedencéje, télyba. Bútordarabok ezek, használati tár- Evangélikus Országos Múzeum