Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

II. TÁRGYAK (a halotti maszktól az emlékszobrokig) - Kovács Ida: Az utolsó pillanat lenyomata: a halotti maszk

na a kért rekvizítumokat, bár teljesen ki sem zárhatjuk. Például Izsó Miklós az általa 1863-ban készített Lisznyay Kálmán halotti maszkra utólag hajat és bajuszt formázott. Az elkészült portré inkább a korban akkor igen divatos „viaszdomborítás" lehetett: Posch ugyanis elsősorban „viaszmodellőr "-ként hirdette magát. Csatkai Endrénél és az alább majd más vonatkozásban említett Becskeházi Becske Bálintnál is találunk utalást arra, hogy Ferenczy István Kazinczyról 1827-ben megkezdett szobrához tanulmányként felhasználta Posch 1789-es öntvényét. A munka tehát - amely ma már nem fellelhető - minden bizonnyal elég valósághűre sikerülhetett. A fennmaradt Kazinczy-maszk körül is van némi bizonytalanság. A műtárgy két megőrzött példányának egyike 1984-ben, vétel útján került a Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tárába. A hibátlan technikával utólag bronzszínűre patinázott és mívesen kidolgozott öntvény az író arcát viszonylag szűk kivágásban, a füleket kihagyva ábrázolja. Az eladó (Sámuel Józsefné) szóbeli közlése alapján a maszk az élő Kazinczyról készült, ismeretlen időpontban. Az első utalás, amely támpontot adott a maszk datálásához, a következő. 1909-ben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában Becskeházi Becske Bálint katalógusa, A széphalmi Kazinczy-mauzóleum ereklyéinek jegyzéke. Ebben, a kiállított műtárgyak között nem szerepel ugyan Kazinczy-maszk, de a Ferenczy István Kazinczy szobrát említő tétel jegyzetében találunk egy fpntos utalást. Mielőtt idéznénk, megjegyezzük, hogy Ferenczy szobrának egyik példánya, bár hosszú évekig dolgozott rajta, Kazinczy életében nem készült el teljesen, s a szobrász 1854-ben bekövetkezett halála után Marschalkó János fejezte be 1859-ben. Ez került 1882-ben a széphalmi Mauzóleum birtokába, s ezt említi az alábbi idézetben Becskeházi Bálint: „...Szepesi születésű deák művészünk Marschalkó János lőn megbízva, ki azon gipszlenyomat segítségével, melyet Kazinczy 1816. évben Kolozsváron vétetett magáról, s így körvonalakra és arányokra nézve biztos támaszpontokat nyújtott, azt Kazinczy ismerősei közös vallomásaik szerint szerencsésen fejezte be." Köztudomású, hogy Kazinczy 1816-os erdélyi útja során valóban megfordult Kolozsváron is, első ízben június végén, majd pedig augusztus utolsó napjaiban. Számtalan levélben számol be barátainak élményeiről, s óhatatlan, hogy többször is megemlít egy-egy különleges eseményt, találkozást. Az alábbi - számunkra perdöntő látogatásról ill. annak tervéről mindössze egy kurta sort találhatunk a bőséges levelezésanyagban. 1816. augusztus 26-án írja Kazinczy Kolozsvárról gr. Gyulai Lajosnak s Karolinának: „...Schmelzerhez ma 5 órakor megyek leöntetni fejemet. Már megkértem rá..." (Kazinczy FL XIV k. 268) Kétséget kizáróan maszkot, mégpedig sikerült maszkot öntöttek az író arcáról. Nem tudhatjuk, mi okból nem részletezi az egyébként sokszor lényegtelen dolgokat is bő 1ère eresztő Kazinczy ezt az eseményt. Később, az Erdélyi levelekben Kolozsvár szobrászai között megemlíti ugyan Schmelzert is, de nem tér ki arra, hogy a művész maszkokat is készít, s hogy róla is vett volna: „Smelzer szobrokat ügyesen farag, s még ügyesebben fogna, ha tőle nemcsak szobrok, hanem szép szobrok is kívántatnának." (Kazinczy 1880, 86) Bíró József Erdély művészete c. kötetében olvashatjuk: „Bécsből hozta magával Schmelzert Bethlen Lajos (ti. Kolozsvárra) 1816-ban s vele készítteti a kerlési kastély és park szobrait, dolgozott Fenesen Jósika Miklósnak s Kazinczyt mintázta Kolozsvárt." (Bíró 1941, 152) Bíró az Erdélyi kastélyok-ban az előbbitől némileg eltérően ezt mondja: „Schmelzert mindenesetre felkapták ekkor Kolozsvárt, hol fehér holló volt az idevalósi mester: Kazinczy is vele készíttetett magának gipszlenyomatot, amitől nem volt elragadtatva; egyébként apró nippek készítéséből élt, s ezeket egy „galanterie-árus" hozta forgalomba." (Bíró József a Schmelzerre vonatkozó információinak jó részét Döbrentei Gábor 1816. november 17-én Kazinczynak írott leveléből vette.) (Bíró