Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Horváth Júlia: Vörösmarty-kultusz Székesfehérvárott

„Ez a nemes gondolat gyűjtötte össze minden december hónap elsején Székesfehérvár intelligens közönségét, hogy a kör falai között lángra gyúljon az áldozati tűz, melynek lobogó lángjánál a nagy szellem születését" (Lauschmann IV 109) ünnepelték. Mihály-nap előestéjén, szeptember 28-án, „nyilvános felolvasási és szavalati estélyeket" rendeztek. November 19-én, a költő halálának évfordulóján ünnepélyes gyászmisét mondtak a ciszter templomban. Nem volt ritka, hogy ezeken a napokon az éppen Fehérváron játszó színtársulat Vörösmarty-darabot tűzött műsorára. A díszelőadások nagy sikere, a gyakran cserélődő társulatok gondja, sikere bizonyította, hogy „ősi városunkban, hol a hazafiság - egykoron - első ízben ringatta a nemzeti színészet bölcsőjét" (Csukly 1958), állandó kőszínházra van szükség. A Vörösmarty Kör kezdeményezésére részvénytársaság alakult, melynek feladata volt a város által adományozott telken a színház felépítése. 1872. augusztus 20-án megtörtént az alapkőletétel. Két évvel később, augusztus 22-én ünnepélyesen felavatták a színházat. A nyitány után, melyet a budai színkör zenekara adott elő, felhúzták a külső függönyt. A belső függönyön „jobb felől várrom látható, a mellett egy dalnok lanttal kezében... a romok közül egy nemtő jön ki, a Vörösmartynak állványon álló szobra felé int, melyet apró geniusok koszorúban körülrepkednek. A háttérben az ujjon épült színház áll... Magyarázata következő: A magyar nemzetiség geniusa a hajdani székesegyház romjai közöl ki-kikél és az új színházhoz tart, Vörösmarty szobra felé int, hogy kövesse őt, mert ezentúl ott, a múzsák méltó és nagyszerű pantheonjában lesz lakásuk." (Székesfej ér vár 1874) A Vörösmarty Kör által rendezett ünnepélyek „rendesen igen sikerültek szoktak lenni", azokon „igen szép számú válogatott közönség vett részt." (Székesfejérvár 1879, 393). A rendes tagok száma a századfordulóra 370-re emelkedett. Bizonyos volt, hogy a „székesfehérvári Vörösmarty Kör 33 éves Vörösmarty kultusza és helyi körülményei miatt is Vörösmarty születésének százados évfordulóján országos jellegű ünnep rendezésére kellő hivatással bír." (Czapáry 1900, LUI.) A megemlékezések sorát november 25én a ciszter gimnázium önképzőköri ünnepélye nyitotta meg. Délután a Vörösmarty Körben leleplezték a költő arcképét, melyet a főgimnázium igazgatója Vastagh György festőművésszel a kör számára festetett meg. November 30-án különvonat indult Nyékre. A háznál, melyben Vörösmarty nevelkedett, ünnepséget tartottak és emléktáblát avattak. December l-jén az ünnepi nagymisét a ciszter rendház falán a költő tanuló éveire emlékeztető márványtábla leleplezése követte. Díszközgyűlés volt a megyeházán, díszelőadás a színházban. A költő szobrának talapzatára ötven koszorút helyeztek I EZT AZ EMLÉKTÁBLÁT í AUOYAR CZÍSZTERCZÍBEKO HAZAFIAS KEGYELETE EMELTE VÖRÖSMART Y MIHÁLYNAK A RÉGI MAGYAR DICSŐSÉG ÉS TÖRHETETLEN HAZASZERETET DALOSÁNAK. A SZÓZAT HALHATATLAN KÖLTÖJÉNEK.AKl ÖT EVEN ÁT í 1811-1816) A SZÉKESFEHÉRVÁRI FÓGYA'sKASIÜA'i JELES SOTENDÉKE VOLT SZÜLETÉSE SZÁZADIK ÉVFORDULÓJÁNAK NEMZETI ÜNNEPÉN h M C M. DECZEMBER 1 A ciszter rendházfalán lévő emléktábla