Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Leblancné dr. Kelemen Mária: A Madách-társaságok

A Madách Emlékbizottság volt most is a programok összehangolója, melyek közül szintén csak néhány említésre van lehetőség; pl. a tudományos tanácskozás Salgótarjánban, a Madách-díjasok találkozója Balassagyarmaton, a megújított emlékmúzeum és kiállítás megnyitása Csesztvén. Az évfordulóra tervezett (s részben késve megjelent) kiadványok a Madách-kutatás jelentős eredményei voltak. Áttekintettük röviden a Madách-kultusz főbb állomásait. Vizsgáljuk meg ezután, hogyan alakult a Madách Társaságok története és az egyes történelmi korszakokban milyen szerepet töltöttek be. Néhány szó a dolgozat címéről: Madách Társaságok Lényegében ugyanazon cél érdekében létrejött három szervezetről van szó, amelyek arculatát az egyes történelmi korokban más és más jellemző sajátság határozza meg. A Nógrád Megyei Levéltár egyesületi nyilvántartása szerint a Nógrádvármegyei Madách Társaság először 1905-ben Balassagyarmaton alakult meg művészetpártoló, irodalmi tevékenységet folytató egyesületként.5 Ennél többet ma sem tudunk erről a társaságról. Lényegesen több információnk van az 1919-ben alakult Nógrádvármegyei Madách Társaságról. Alapszabálya megmaradt, közvetett forrásokból részben a működését is ismerjük. Az 1919. november 3-án alakult Társaság 1919. december 6-án tartotta első nyilvános ülését, ahol is dr. Huszár Aladár főispán, elnök és dr. Kossaczky Arnold ügyvéd, titkár ismertette az egyesület célját, feladatait. Az alelnök Jeszenszky Kálmán balassagyarmati apátplébános, a jegyző Erdélyi József iskolaigazgató, a balassagyarmati Dalegylet karnagya volt. A Társaság alapszabályát a Belügyminisztérium 1920. március 2-án láttamozta.

6 A Társaság célja: „... a magyar irodalom és művészet művelése, pártolása és ismertetése...", Madách Imre szellemének ápolása. A cél elérése érdekében a Társaság külső vagy rendes tagjai felolvasó esteket, ünnepi megemlékezéseket, tudományos üléseket tartottak a legkülönbözőbb témakörben (irodalmi, történelmi, zenei stb.) Az irodalmi programok elsősorban a névadóhoz, Madách Imréhez fűződtek. A Társaság a tagok tudományos, irodalmi, művészeti munkásságát pályadíjak kitűzésével, pályamunkák kiadásával segítette. Evenként egy díszközgyűlés tartása szerepelt az alapszabályban - Madách Imre születésének évfordulóján -, és évkönyv kiadását is tervezték. A díszközgyűlés, az ünnepi est után „... un. Serleglakomát, díszvacsorát tartottak, ahol a Társaság egy-egy kiemelkedő vezetője mondott serlegbeszédet." De „serlegbeszédet" tartott a Társaságba felvett új tag is. A Társaság tagjai két szakosztályban (irodalmi és művészeti) fejtették ki tudományos tevékenységüket.

7 Kiemelkedő esemény volt a Madách Imre születésének 100 éves évfordulója alkalmával 1923. január 20-21-én rendezett ünnepi megemlékezés.

8 Néhány előadáson a Társaság programjából a névadó tiszteletére elhangzottak közül, pl. 1923. november 26-án, Jeszenszky Kálmán apátplébános Madách Imre és Arany János barátságáról beszélt; az 1924. január 21-i díszközgyűlés fő témája: Hogyan és mikor lett birtokos a Madách-család Nógrád megyében? 1925. január 21-én Madách Imre hírlapírói munkásságára emlékeztek, az 1926-i díszközgyűlésen Az ember tragédiája színrehozatalának jelentőségéről volt szó.

9