Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

II. TÁRGYAK (a halotti maszktól az emlékszobrokig) - Kovács Ida: Az utolsó pillanat lenyomata: a halotti maszk

véteté le a holttetemről; s a festő, ki őt épsége korában jól ismerte, visszaállítá az elváltozott, eltűnt vonásokat olly szerencsével, hogy a melly kép munkái kiadását ékesíti, hozzá jól hasonlít, azonban az nem a duzzadozó épségű Kisfaludy többé; a művész letörlé arczairól az élet teljét, s szemeiben a szertelen tüzet azon kémlelő tekintettel válta fel, melly a tűnődőnek, utolsó életszakaszában sajátja volt." (Toldy 1832, 55) Vélhetően Toldynak köszönhetjük a jól ismert: - Kisfaludy Károly a halottas ágyon - metszet elkészíttetését is. Toldy elismeréssel adózott Kisfaludy Károly festői tehetsége előtt is. Irodalmi beszédeiben olvashatjuk: „O t.i. képíró is volt, merész, ügyes ecsetű, és lelkes: egyszersmind gyűjtője, tanult értője a művészet mestermíveinek; amit elhallgatok vala, ha azt csak ön gyönyörűségére akarta volna űzni. De ő e mezőre is kívánta fordítani honfiaink tehetségeit s élte utolsó évében elevenen foglalatoskodott azon szándékkal: egy a képzőművészeteket tárgyazó honi intézetet alkotni. Elhunyt vele, s talán sok időre, ennek is támadása."

8 Időrendben a következő halotti maszk, amelyről tudomásunk van, Deák Ferencé. Deák temetése 1876-ban valóságos apotheózis volt, testét bebalzsamozták, ravatalánál maga Erzsébet királyné térdelt fekete gyászruhában. A nemzet lassan megtanulta méltón eltemetni nagyjait, egyben alkalmat találva arra is, hogy erősítse nemzeti identitását. A Deákét megelőző Vörösmarty-, Széchenyi-, Teleki- ill. Batthyány újratemetés a gyászpompa vonatkozásában - utólag - csupán szárnypróbálgatásnak tűnhetett. Deák Ferenc halotti maszkja 1949-ben még megtalálható volt az Országgyűlési Múzeum gyűjteményében, 156. sorszám alatt, 29696 nyilvántartási jelzettel. 1949 szeptemberében A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján megszüntették a Parlamenti Múzeumot és teljes anyagát a Magyar Nemzeti Múzeum kezelésére bízták. A Nemzeti Múzeum bizonyos műtárgyakat átadott a ceglédi Kossuth Múzeumnak, a főváros Történeti Múzeumának, és a Munkásmozgalmi Intézetnek. Átadási jegyzékeik ma is megvannak. Egyes tárgyak átkerültek a Magyar Nemzeti Galériába, és a Szépművészeti Múzeumba is. Sajnos, ezeknek a lajstroma elveszett, esetleg el sem készült. (Cs. Lengyel 1989) A Deák-relikviák, köztük a maszkkal, az ún. Deák-szoba részeként 1949. nov. 11-i átadással-átvétellel beolvadtak a Fővárosi Történeti Múzeum gyűjteményébe. Az anyagban szerepelt többek között monogramos fekete gyászszalag, Deák ravatali fejpárnája és Deák halála előtt írt végrendelete. A Deák Ferenc halotti maszk ma, sem a Budapesti Történeti Múzeum, sem más múzeum gyűjteményében már nem fellelhető. A század végéhez közeledve egyre gyakoribbá vált halotti maszkok készíttetése. Torinóban 1894. március 20-án elhunyt Kossuth Lajos. Testét, akárcsak Deákét, bebalzsamozták és elkészítették haPetri György „szemfedője". 1991. dec. 5. Készítette: Louise McCagg PIMMűv. T. ltsz.: 94.49.1.