Tasi József szerk.: „Merre? Hogyan?” Tanulmányok Pilinszky Jánosról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 6. Budapest, 1997)

KABDEBO LÓRÁNT: Különbéke és különítélet

történelembe: kimenti százada embereit a mártíriumból. Elég volt, olvasom a versben: ha „ők" úgy, akkor én így. Lehet másfajta ítélet is. Hallom mondani vagy kérdezni a versben: őbenne és általa. Uj rítus teremtődik ezáltal a Pilinszky-lírában? Még egy vers kérdez rá ennek szükségességére, ugyanebben a ciklusban, négy évvel később: A hóhér naplójából. A vers merészsége hosszú időre a költő szavát veszi. Talán mert nem kellett megijednie következményeitől. Inkább attól döbbenhetett meg, hogy egy közösségben, ahol már nem egyszer vers forradalmakat is kiválthatott, ez a lázadás nem találhatott meghallókat? *** Mindkét költő esetében a deviancia látványos esetével találkozhatunk: láthatóan tematikai váltással. Mégis mindkét költő esetében külön-külön teljes életművükre is árulkodó dialógus tör felszínre ezúttal. Szabó Lőrincnél vissza a Föld, Erdő, Isten-ig és előre a Harc az ünnepért-ig. Erről már többször írtam. Pilinszky esetében is érzékelem az imigyen leírt ellentmondó-lázadó szólamot éppen művei megalkotottságában, vissza egészen a korai balatoni versekig. A Kreatura-lét ellenpontozottsága kimondatlanul már akkor benne él szerkesztésében. Ha költeni annyi, mint ítélőszéket tartani önmagunk fölött: akkor kérdés, hogy mi a hangsúlya a külön kifejezésnek? Lehet, hogy a „tagadás tagadása"?: a Kreatúra lázadása éppen egybeesik a Kreatura-lét elfogadásával magával is? Az ítélet elfogadása elleni lázadás abból az energiából táplálkozhat, amely a „resurrexit tertia die" képét beteljesíti? A szabad akarat pillanata a harmadik nap előtt? Igaza lenne, aki úgy véli, ebben a magányos exhumációban magának az Istennek a hullájával való küzdelem zajlik minden este, míg ezer este múlik ezer estre? A nietzschei-zaratustrai ítéletet visszavéve? Akárha Ekhnáton éjszakájában találkozna kortársa Nemes Nagy Ágnes különítéletével, akaratlan és öntudatlan? Az akarat és az energia sűrűsödése valamely ismeretlen időhorizonton? De erre kitérni - időnk nem engedi. Most csak arra a pillanatra utaltam, amikor egy szólam unisono hangzik el, - minden mást félretéve. Amikor a dialógus érvényesen kiválthat egy monológot.