Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)
BOTKA FERENC: Déry Tibor és Nagy László
bentette az eszme és a hatalom hétköznapi, az ígéreteknek ellentmondó gyakorlata közti különbségre. Talán ez is közrejátszott abban, hogy elsőként csatlakozott 1953 nyarán Nagy Imre új kormányprogramjához, amely a törvénytelenségek felszámolását, s az elemi demokrácia körülményeinek a megteremtését követelte. Amikor tehát a kritikák kereszttűzébe került ifjú pályatárs védelmére kelt, nemcsak a Felelet-vitám emlékezhetett, hanem egyben egy új, szabadabb irodalompolitika kibontakoztatásának a szándéka is vezethette: amiben nemcsak műveivel, mint például a Felelet-vita egy momentumát kigúnyoló Talpsímogató című jelenettel, hanem publicisztikájával és vitacikkeivel is tevékenyen részt vett. 1 Elég, ha ehelyütt Illyés Gyulának a „pesszimista" versek jogosságát kimondó cikkére, illetve a körülötte kialakult hadakozásra utalunk, amelyben Déry nyíltan kiállt a költő szabad témaválasztásához való joga mellett. Déry Nagy Lászlóról szóló jegyzeteinek vita-módszere egyébként nemcsak őt, a kort is jellemzi, hiszen a hatalom kulcspozícióiban változatlanul a korábbiak ülnek. Úgy „vitatkozik" a Szabad Nép, a Művelt Nép és az Irodalmi Újság írásaival, hogy kerüli a konfrontációt, meg sem említi íróikat. Egyszerűen idézetekben mutatja fel a kötet meghatározó irodalmi értékeit, majd egy fölényes mozdulattal: „Kell-e külön politikai jelző ennek a költészetnek a jellemzésére?" - egyszerűen lesöpri az asztalról az ismert, ám ki nem mondott vádaskodásokat. 16 (Hadd tegyük mindezekhez zárójelben hozzá: Nagy László érdekében Déry a továbbiak során sem volt rest fellépni, ha ezt szükségesnek látta. Elég emlékeztetnünk 1955-beli megnyilatkozására, amelyben elégedetlenül adott hangot hiányérzetének, amikor egy, a fiatal költőket bemutatni szándékozó esten hiába kereste Nagy László és Juhász Ferenc nevét, illetve műveit. 17 S filológiailag ugyan nem bizonyítható, de nagy valószínűséggel része volt abban is, hogy a kulturális élet viszszásságait felsorakoztató, a párt központi vezetőségének címzett memorandum amelynek előkészítésében Déry számottevő szerepet játszolt - kiemelten szóvá tette Nagy László új verskötetének, kiadásának vissza-tartását. 18 - Nagy László és Déry Tibor műveinek egymást erősítő testvérkedését a társadalmi megújulást és az 1956-os forradalom szellemiségét képviselő Új Hang című folyóiratban - terjedelmi okok miatt - ezúttal csak megemlítjük. 1 ) Hétköznapok emlékei Jeleztük már: Déry Tibor és Nagy László barátsága külső formáját tekintve nem egy „összejáró" kapcsolat volt. Ám hagyatékaik számos apró jelét őrzik annak az emberi melegségnek, amely végigkísérte későbbi éveiket is. Déry könyvtárában például Nagy Lászlónak az alábbi kötetei találhatók (kivétel nélkül kedves ajánlással): Tűnj el fájás (1949), Ég és föld (1972), Versben bujdosó (1973). 2 " Nagy László könyvei között viszont a következők maradtak ránk: ítélet nincs (1969), Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról (1971) - ugyancsak dedikációkkal. 21
