Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)
KÖDÖBÖCZ GÁBOR: Nagy László világképe hosszú versei alapján, különös tekintettel a Menyegzőre
NAGY LÁSZLÓ KÖLTŐI VILÁGKÉPE HOSSZÚ ÉNEKEI ALAPJÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MENYEGZŐRE „A huszadik századi világlíra legnagyobb egyéniségei semmit sem tartanak fontosabbnak, mint hogy eljussanak a teljes lét összefoglalásáig, értelmezéséig, s ezáltal olyan konstruktív képet adjanak a valóságegészró'l, amelyre egyébként csak a filozófiai eszmélkedés lenne hivatott." (Belohorszky Pál) kellenek e bajos földre ' újra a dantei léptek, melyek poklot és mennyet és mindent lemérnek. " (Nagy László: Havon delelő szivárvány) Az irodalomtörténeti kánonban meghatározott lehetséges költő-magatartások egyike a ma már sokak által anakronisztikusnak tekintett profetikus, váteszi magatartás. Ez a kultikus szerepfelfogás a herderi paradigma jegyében elsősorban közösségi rítusként és kulturális kötőerőként értelmezi az esztétikai öntanúsítást. A legtágabban értelmezett karizmatikus, küldetéses költőszerep s az általa konstituált líraeszmény reprezentatív érvénnyel jelentkezik Nagy László életművében. Az ő művészete - lévén a '45 utáni magyar líra egyik legtisztábban fénylő orma - nemcsak kikezdhetetlen, de azonos színvonalon folytathatatlan is. Ez az észrevétel azonban távolról sem jelenti azt, hogy a Nagy László-jelenség megkerülhető, avagy finnyásán félresöpörhető volna. A hagyományos kánont megkérdőjelező, nem ritkán kizárólagosságra törekvő türelmetlenséggel szemben úgy vélem, hogy a konfrontáció erőltetése ez ügyben teljesen értelmetlen, sőt a prekoncepciók miatt terméketlen is. Annál is inkább, mert - Tarján Tamással szólva - a klasszicizálódó Nagy László-kép ellen szót emelő „posztmodern" elméletírók komoly teoretikus felkészültséggel, de többnyire a művekben való elmélyültség és a szöveg iránti kötelező alázat nélkül, „meglehetősen szerény tárgyi tudás birtokában kezdenek egy olyan líratípus objektív vizsgálatába, amelyet szubjektíve képtelenek elfogadni."