Botka Ferenc szerk.: „D. T. úr X.–ben”. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 4. Budapest, 1995)

BOTKA FERENC: Déry Tibor és Németh Andor (Egy katalizátor szerep létrejötte és változásai)

hangulatban. Németh után rövidesen Déry is bekapcsolódik együttléteikbe, s viharos szerelemre lobban Aranka iránt. Nem viszonzatlanul, mert épp ez idő tájt zajlott a férj egy kalandja, amelynek során az még Ausztriába is elkíséri ifjú rajongóját. Déry és Aranka szerelme több éven át tartott, zajos összeveszésekkel és összeborulásokkal - a Hadik kávéházban összegyűltek tudtával és cinkos együttérzésével. S ebben a nászhangulatban Németh is párra talált. Aranka barátnőjéhez, Lilihez fűzik lassan alakuló, ám utóbb egyre hevesebb érzelmek. Ezt a szerelmi ötszöget: Karinthy, Aranka, Déry, Lili és Németh egymásba bonyolódó kapcsolatát többen is megírták - természetesen mindenki a saját szemszögéből. Elsőnek Déry Tibor Az átutazó című kisregényében; feltételezésünk szerint 1930 végén, 1931 első hónapjaiban. " (Bár nem kétséges, Déry és Aranka fellobbanó vonzalmai már ott vibráltak az Ébredjetek feli költői soraiban is. Anis és Moha szerelmének és társadalmi befogadásának konfliktusai „egyenesben" vetíthetők vissza a Hadik kávéház és a Verpeléti út - Karinthyék lakása - környékére.) Az átutazó cselekményének középpontjában ezúttal Németh Andor alteregója, Rácz György, újságíró áll. Éppen hazatér többéves emigrációjából, s még megérkezése órájában belebotlik ifjúkori barátjába, Németh Lajos tanárba, illetve annak szerelmi bonyodalmaiba. Déry e regénybeli alteregója kerülni igyekszik korábbi partnerét, Mártát, aki viszont továbbra is ragaszkodik hozzá. Új szerelmével, Katával sem igen boldogul, mert az meg családos; dr. Büchler Gusztáv orvosprofesszor felesége. A néha már-már a buffo határát súroló események középpontjában Németh Lajos (=Déry) és Kata (= Aranka) e konfliktusai állnak, s Rácz csupán botladozva asszisztál azokhoz. Igaz, közben ő is megismerkedik valakivel: Kata barátnőjével, Nellyvel, s úgy tetszik, az ő érzelmeik is kialakulnak. Amikor azonban Rácz tudomást szerez arról, hogy a Németh Lajost továbbra is szerető Márta, váratlanul öngyilkos lesz, majd utóbb dr. Brüchler Gusztáv első felesége ugyanígy dobja el magától életét, hirtelen elhatározással ismét vonatra ül és visszautazik Olaszországba. Emlékirataiban Németh Andor azt írja, hogy a kisregény „nagyon nem tetszett neki".

1 Tegyük hozzá: joggal. Irodalomtörténet-írásunk - Egri Péter, majd Pomogáts Béla nyomán -, úgy gondoljuk, túlértékeli Dérynék ezt a később Pesti felMjáték címmel közzétett művét. Úgymond a korábbiaknál „teljesebb világot" ábrázol, „változatos típusok mozgásrendjét" teremti meg stb.'

5 Ami ugyan önmagában igaz is lehet. De a kisregény megformálásának egésze bizony elég henye és felületes; több helyütt konvencionális fordulatokkal tarkított, és cselekményessége itt-ott mesterséges. Néha már úgy érezzük: alkalmazkodik a megjelenését biztosító félig-meddig ponyvasorozat szellemiségéhez. Ml Németh szemszögéből nézve: micsoda visszalépés ez az Ébredjetek fel vi-