Botka Ferenc szerk.: „D. T. úr X.–ben”. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 4. Budapest, 1995)

HÁROM ASSZONY (Déry Tibor levelezése Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával) Sajtó alá rendezte: Botka Ferenc

iliez képest, a remek szép augusztusi napsütésben, nagyon jól éreztem magam. Most két Jwte újra kikerültem a kórliázból, egészségi állapotom érmek megfelelő. A Mosonyi utcában beadott könyveket és golyóstollat rendben megkaptam, mindkettővel nagy örömet szereztél. Ide Vácra még nem érkeztek meg a kért és engedélyezett könyvek.

1 Füzetem még van körülbelül két liónapra. A JcórJwzban szorgalmasan sakkoztam is, váltakozó partnerekkel s egyre rosszabbul. A nyár jót tett nekem, mint mindig, kedélyemnek is, csak a téltől félek, s aggódva figyelem a napok gyors rövidülését. Ha veled teltetnék, édesem, könnyebben viselném majd el. És tef Mindent szeretnék rólad tudni, mindent! Újra s újra megismétlem: mindent aprólékos részletességgel írj meg magadról, mert csak ez segít Jtozzá, Jwgy elképzeljem az életedet s majdan a kettőnkét is. Hol, Jwgyan töltötted a születésnapodat? Anyukádat mikor láttad utoljára, Jtol és ltogy van? Hát öcskös? Mikor kapja meg már szegény a motorbiciklit? Van rá egyáltalán kilátás? Kikkel vagy együtt? Jársz-e moziba, színházba? kivel? Van még munkád? s főképp: nincsenek-e anyagi gondjaid? Közbevetőleg: megkerült-e már az én elkallódott levelem, amelyet még a májusi beszélőn említettél? Gyuri bácsiék, Gyuláék, Aurélék ltogy vannak? látod őket? van társaságod? Nagyon szeretném, Ita kihasználtad volna a szép nyarat, édes, s most e szép őszt, kirándulásokkal is, hisz bizonyára vannak barátaink közül, akinek szívesen vagy a társaságában s közben engem sem felejtesz el. Nekem könnyíted itt meg az életemet, lia tudom, ltogy tűrhetően töltöd a napjaidat. Mária, Irénkéék, Laji Iwgy vannak? Pali miért költözött vissza GizelícáéJdwz

2 ? Pistát és Pirit

3 nem szoktad látni? Hát römi- és bridzspartid van még? Ha mindent megírsz az életedről, az legalább képzeletben valamennyire pótolni tudja a szabadságot. Van már tüzelőd télire? Egészséges vagy, nem volt nyáron influenzád? A Kispesti Textilgyárban, ugye, túl nehéz volt a munka? Édes drága kis szerelmem, nem erre a sorsra szántalak, amikor feleségül vettelek, de szerencsére egész ember vagy, nálam külörib, s talán már az egyetlen célom, amiért érdemes életben maradnom. Valamennyire megnyugodva vettem tudomásul, Iwgy szerencsére most már az asszonyoknak, mint Irénnek

4 is - Sándor bácsi! - könynyebb a sorsuk. Mit tudsz Viliékről s bécsi unokahúgomról, Luról?

J De jó volna, Jw gyakrabban látlwtnálak, az is adna egy kis erőt, biztonságot. De csak az igazat írd meg! - Fényképeket, kísérőlevél nélkül, bármikor bármennyit küldlwtsz, pénzt is. Pénzem még két liónapra való van, itteni bevásárlásokra. Az engedélyezett kegyelmi kérvényt egyébként itt július közepén megírtam. Drága kis szívem, egyetlenem, nagyon szeretlek! Sokat tudok rólad, sokkal többet, mint azelőtt, többet, mint gondolnád, s ez mind egyre erősebben köt Jwzzád. Maradj meg nekem! Ölellek, csókollak Tibor 1 Ld. a következő levél tartalmát. 2 Gizelkáékhoz - ld. 95/2. jegyz. 3 Pistát és Pirit - Vas Istvánt és feleségét, Szántó Piroskát. 4 Irén - az ugyancsak börtönben ülő „nagyimrés" Haraszti Sándor (1897-1982) felesége. 5 Lu - Ernst Fischer felesége, ld. a 93. levél bevezetőjét.