Botka Ferenc szerk.: „D. T. úr X.–ben”. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 4. Budapest, 1995)
SZABÓ B. ISTVÁN: Déry és a film
filmhetet is rendeztek, és a fesztivál díszelnöknek felkérte Déryt. Erről az eseményről is tudósít, ez a másik filmes vonatkozású Hordalék. 18 Filmes annyiban, hogy a filmfesztivál díszelnöksége ad alkalmat arra, hogy az olasz emberekről, tájról, tengerről, ételekről, közlekedésről, időjárásról, virágokról, macskákról szórjon. Filmről egy szót sem ejt, egyetlen filmről sem. Ennyi után nyugodt tisztelettel megállapíthatjuk: Déry Tibor a filmet mint művészetet nem szerette, ez őt nem érdekelte. A magyar film viszont továbbra is hűségesen szerette Déry írásait. Vajon miért? Erre a Déry-próza természetének három jellemzőjével felelhetünk. Az első az, hogy Déry nagyon realista író volt, semmit nem bízott a képzeletre, csak azt írta le, amit saját szemével látott, vagy dokumentumokból, hiteles tanúktól elbeszélve lejegyzett (még a Képzelt riportban is!). így a műveit szinte közvetlenül, tárgyszerűen lehetett lefényképezni. A másik: Déry történeteinek a moralizáló jellege, ami a filmnek is erős hatóeleme. A harmadik: a Déry kétkedő természetéből eredő „ítélet nincs"-attitűd, amely viszonylag nagy szabadságot ad az értelmezőnek (a filmrendezőnek) a szituációk és jellemek különböző nézetű és hangsúlyú beállítására. A Szerelem sikere utáni filmes adaptációkban Déry maga már nem vett részt. Makk Károly - az idézett, kedvesem évődő megörökítés mellett, mintegy különdíjként - megkapta tőle összes művéből az „első kiválasztás" jogát. Kiválasztotta és a Déry halála utáni években el is készítette a Philemon és Baucist Páger Antal és Bulla Elma megrendítően szép kettősével, A téglafal mögöttet, és a Vidám temetés motívumaiból építkező Az utolsó kéziratot; s ma is tervei között szerepel a Niki, a Találkozás s talán a Cr. A. úrX.-ben, Mások is alkottak Déry-művek ihletéből, így Szántó Erika Az óriás, Maár Gyula a Pesti fellwjáték alapján, továbbá jó néhány tv-játék is készült. A legnagyobb vállalkozás: a Budapest Filmstúdió (Nemeskürty István) még 1972-ben megvásárolta az írótól A befejezetlen mondat megfilmesítési jogát Fábri Zoltán számára. 1974-ben el is készült a 141 perc a Befejezetlen mondatból című, magas művészi színvonalú film. Ennek forgatókönyv-írásában azonban Déry már egyáltalán nem vett részt (talán a húsz évvel korábbi, Fábrival folytatott vitákra is emlékezve); a stúdió-vetítésen és elfogadáson megjelent, gratulált, de ott is azt hangsúlyozta, hogy ez egyértelműen Fábri műve. 1975-ben Zsurzs Éva népszem, ifjúsági jellegű tv-filmsorozatot készített a Feleletből, tudomásunk szerint Déry alkotóként abban sem működött közre. 1977-ből egyetlen filmes élményéről tudunk: a Báthory utcában, a filmfőigazgatósági vetítőben, felesége, valamint Németh Lászlóné, Illyések és Nagy László társaságában három teljes délután végignézte Kósa Ferenc több mint 14 órányi film-dokumentációját Béres Józsefről és a „csodatevő" gyógyhatású cseppjeiről. Ez a filmanyag szigorúan be volt tiltva (olyannyira, hogy a
