Botka Ferenc szerk.: „D. T. úr X.–ben”. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 4. Budapest, 1995)

PRAZNOVSZKY MIHÁLY: Az író és a táj kapcsolatának megközelítési lehetőségei (Déry Tibor és a Tamáshegy)

m.&iúrsc-uen Egy év múlva már csak hírként közölték, hogy ő nyitotta meg Bernáth Aurél kiállítását Tihanyban, amelynek utolsó mondatát így idézi az újságíró: „Szeretett barátjának kiállítását ezzel a kívánsággal nyitotta meg; amit magá­nak is kíván: élete végéig tudjon dolgozni". Sokkal számosabb a tamáshegyi éveivel foglalkozó írások száma. Ezek zöme interjú, amelyek ugyan az életmű egészét, vagy egy-egy kritikusabb részét cé­lozzák meg, de a Tamáshegy keretként mindig meg-megjelenik. 11 A helyiek közül a két barát, Lipták Gábor és Józsa Tivadar köszöntötték nyolcvanadik születésnapján. 12 Józsa Tivadar egyébként is írt egy esszét Déiyről Völgyvalla­tás című kötetében, amelyben látogatásai során szerzett impresszióit sorakoz­tatja fel. Halálát egy semmitmondó, sablonos nekrológ adta hírül a megyei lapban. Szomorú lezárása volt ez egy kirekesztéses művelődéspolitika szűklátókörűsé­gének. 14 Halála után azonnal irodalomtörténeti adat vált Déryből. Veszprém megye már nagyon korán megírta a maga irodalmi topográfiáját, 10 s annak negyedik átdolgozott és bővített kiadásában ott szerepel már Déry is, műve egy részleté­vel és a tamáshegyi tartózkodás rövid megemlítésével. De része lett kisebb he­lyi írásoknak, amelyekben a balatoni táj és irodalom kapcsolatát idézik fel. 16 Ezek közül mindenképpen kiemelendő egy balatonfüredi tanárnő, Farkas Edit emlékezése, aki Déry Tibor 1972-es, rádióban elhangzott vallomásának a szö­vegét közli, remélhetően pontosan rögzítve. Lírai összegzés ez Déry tamáshegyi kötődéséről: „Hogyha itt kiállók a terasz végére a balluszternek Siófok felé eső orrába, akkor az embernek a melle önkéntelenül felemelkedik, olyan tág világ nyílik ki előtte! Az újság ingerével sohasem a legnagyobb természeti szépség vagy a legnagyobb remekmű tud hatni. Tehát az a frissesség, amivel Füred, vagy ez a ház megtámadott engem, azon az első napon, amikor leköltöztünk tavasszal, az többé nem ismétlődik meg. Ez természetes. De minden nap ma­rad belőle annyi természeti igazság, hogy az ember nem unja meg, és minden nap kap valami frissítőt, hogy tovább szeressen élni". 1 ' Az anekdotikus megközelítés Nem új keletű találmány, vannak országok ahol egészen hétköznapi szokás a családi vendégkönyv, benne megőriztetni minden látogató emlékét. Másutt másfajta módszert találtak ki. Gondoljunk Babits esztergomi előhegyi házának aláírásokkal teli falára, Illyés Gyula tihanyi házának falára vagy legutóbb Ka­rinthy Ferenc leányfalui házának dedikált ajtajára. Ezek közül a vendégkönyv 7 a legegyszerűbb s legkézenfekvőbb megoldás. Van egy előnye a fenti tárgyakkal szemben: míg amazokon legfeljebb egy aláírást lehet elhelyezni a technikai

Next

/
Thumbnails
Contents