Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

SZÍVÓS MIHÁLY: Válság és eszmélet. József Attila filozófiai fejlődésének vázlata 1935-ig

* Az Eszmélet megírása után, 1935-ben új gondolkodói és költői korszak kezdődött. Fentebb utaltam azokra a problémákra, melyek a harmincas évek elejére eső két korszakkal ezt az utolsó korszakol összekapcsolják, amelyek tehát a közöttük meglevő folyamatosságot képviselik. E korszak sajátosságainak tárgyalása azonban már kívül esik e dolgozat keretein. Jegyzetek 1 Tvcrdota György: Párbeszéd a korral. József Attila gondolkodói alkata, in: Ihlet és eszmélet Bp. 1987. 11. 2 Németh Andor: József Attiláról. Bp. 1989. 27. 3 Fejtő Ferenc: Szép szóval, Nyilvánosságklub - Századvég Bp. 159. 4 A szegcdi evek után 1928-ból van adatunk arra, hogy József Attila Kantot olvassa. Vágó Márta: József Attila. Bp. 1978. 85. 5 Szabolcsi Miklós: Erik a fény. József Attila élete és pályája 1923-1927. Bp. 1977. 61-62. 6 József Attila válogatott levelezése. Bp. 1976.43. A levél, melyben az idézett mondat található, 1923. december 8-i keltezésű. 7 József Eta: Emlékezések közös gyermekkorunkról, in: József Attila Emlékkönyv. Bp. 1957. 33. 8 Tvcrdota György Ihlet és eszmélet c. művében (Bp. 1987.) részletesen elemezte Bergson József Attilára gyakorolt hatását. Vö. 308-315. 9 Szabolcsi Miklós: Fiatul életek indulója. Bp. 1963. 133. és 135. 10 Erről az Összes Művei III. kötetében, az Esztétikai töredékek keretében kiadott egyik kézirata tanúskodik, mely valószínűleg a húszas évek végérc datálható. JAÖM, Bp. 1958. 240-241. Vágó Márta visszaemlékezése arról tanúskodik, hogy a költő már 1928-ban ismerte A Karamazov testvérekéi, mely 1922-ben jelent meg először magyar fordításban. 11 Szabolcsi M. id. mű, 460. 12 Szabolcsi M. id. mű, 600. 13 Kovács György visszaemlékezése szcrint:"Attila sorban olvasgatta a szocializmus klasszikusait." Ugyanő kiemeli József Attila már akkor önálló gondolkodását. Kovács György: Bécsi emlékek, in: József Attila emlékkönyv, 151. o. 14 Abban az ideiben Attila Hegel bűvöletében élt." - írja Németh Andor a bécsi éveire visszaemlékezve. Idézett mű, 366. 15 Uo. 154. 16 József Attila Válogatott levelezése. Bp. 318. 17 Tvcrdota György részletesen elemzi Paulcrnck József Attila esztétikájára gyakorolt hatását Az ihlet tana c. tanulmányában (ItK 1982. 539-560.) 18 A pauleri kontextusban tehát, melyből József Attila kiindult, nem a metafizika, hanem a mellette kialakított lcgcgyetcmcscbb tudomány feladata kidolgozni a dolog általános elméletét. Miklós Tamás József Attila metafizikája c. művében (Bp. 1988.) éppen a dologgal kapcsolatos fejtegetéseket tekinti az életmű metafizikai centrumának. Minthogy József Attila itt is, mint az esztétikájában, a pauleri elgondolást veszi kiindulóponttul, vagyis a dolog elmélete az említett legaláltalánosabb tudományhoz tartozik, legalábbis indokolni, szövegesen alá kellene támasztani, hogy miért mégis a metafizika körébe tartozik ez nála. 19 Pauler Ákos: Bevezetés a filozófiába. Bp. 1920. 150-151. Miklós Tamás József Attila metafizikája c. művében Elhatárolódások címszó alatt úgy mutatja bc ezt a Paulcrtől átvett tételt, mint József Attila önálló tételét. 20 Az időpont megállapításában Tvcrdota Györgynek az esztétikai kéziratok datálásáról írott, eddig publikálatlan tanulmányának álláspontját fogadtam cl. 21 József Attila válogatott levelezése. Bp. 1976. 178. Miklós Tamás József Attila metafizikája c. művében (Bp. 1988.) tévesen a „harmincas évek elejére" (69. 1.) teszi az alany és a tárgy fogalompáros