Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

SZÍVÓS MIHÁLY: Válság és eszmélet. József Attila filozófiai fejlődésének vázlata 1935-ig

protestáns szellemű oktatás következtében tudatosodhatott a kanti és fichtei etika szoros összefüggése a lutheri eszmékkel, amit Max Weber-olvasmányai a húszas évek végén csak elmélyítettek. Később, 1934-ben részt vett egy pályázaton, melyet Luther egyik versének fordítására írtak ki. Erre aligha vállalkozott volna, ha nem érez valamilyen intellektuális rokonszenvet iránta. Az, hogy a fital költő a szegedi egyetemen első rendszeres filozófiai tanulmányait az etika" területén végezte, több mint jelképes. Az első dokumentum filozófiai nézeteiről, mely még egyetemi évei előtt született, szintén erős etikai érdeklődést mutat: „Most művészetbeli megújhodás előtt állunk, amit elég keserves lesz keresztülvinni, mert még nincs meg az új ethika, ami pedig még Krisztus ethikájától is sokban fog különbözni."

6 Ez az igen korai etika iránti elkötelezettség - még vallásfilozófiai kontextusban - bizonyos alapos tanulmányokra ösztönözte a szegedi egyetemen, amikor ott etikát hallgatott. A fiatalkori protestáns befolyást jelentősen megerősíti nagy példaképe, Ady utánzása is, aki kálvinizmusát gyakran szembeszegezte Magyarország legnagyobb részarányú vallásának, a katolicizmusnak az eszmevilágával. A szimbolista Ady költészetében is kimutatható Nietzsche erős hatása. Ugyanez látható József Attilánál is. Még az egyetem előtti korszakban és az első egyetemi évek alatt is a német filozófus erős hatása mutatkozik verseiben. Ebben az összefüggésben fontosnak tartom, hogy utaljak arra az ismert tényre, hogy Nietzsche protestáns lelkész családból származott. Új etikát kívánt alkotni és ennek az etikának fontos mozzanata volt a kálvini predesztináció tan végső határig való kiterjesztése. Ezek a protestáns hatások azonban korántsem váltak kizárólagossá József Attila szellemi fejlődésében, hiszen gyámapja zsidó, ő pedig apja révén görögkeleti vallású volt. A görögkeleti egyház, mint ismeretes, a Monarchia időszakában még jelentős kisebbséget képezett Magyarországon. A gyermek József Attila református és görögkeleti hittanoktatásban részesül.

7 Miközben Eta nővére a református egyháznál marad, ő később már tudatosan ragaszkodik örökölt felekezeti hovatartozásához, azonosságának e mozzanatához is. Ehhez az az eset, amikor Öcsödön nevelőszülei megváltoztatták a nevét, bizonyosan hozzájárul. E kitartásban talán az apja emlékéhez való ragaszkodás is kifejeződik. E hatások után később a katolicizmus szellemi miliőjéhez igen közel álló Bergson gyakorol rá mély és tartós befolyást. Minthogy már kora ifjúságától voltaképpen felekezetközi nevelést kap és ilyen hatások érik, azt mondhatjuk, hogy vallások és e vallások által implikált erkölcsi rendszerek keresztútjánál nő fel. Mindez bizonyosan hozzájárul gyors szellemi fejlődéséhez és eszmélkedésének egyik döntő faktora lesz. E kölcsönhatások következtében gondolkodása fogékonnyá válik az előítéletek és tekintélyek kritikájára és végső soron le tudja küzdeni a különféle dogmatizmusok vonzerejét. József Attila már egészen fiatalon is olvasta és mindvégig nagyra értékelte Dosztojevszkij műveit

9

, beleértve a Karamazov testvérek c. regényt is.

10 A szegénységből fakadó bűnössé válás problematikáján túl, mely mindig is foglalkoztatta, az még fokozhatta az érdeklődését, hogy az orosz író regényeiben, de kiváltképpen az utolsóban, az erkölcsi, filozófiai és vallási viták főleg a görögkeleti egyház teológiájának és a Bibliának a kontextusában folytak. A század első évtizedeiben Magyarországon Adyn kívül leginkább Dosztojevszkij hatására terjedt el a jóságos, szenvedő Ember-