Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)
SZÍVÓS MIHÁLY: Válság és eszmélet. József Attila filozófiai fejlődésének vázlata 1935-ig
VÁLSÁG ÉS ESZMÉLET József Attila filozófiai fejlődésének vázlata 1935-ig elentőségéhez képest József Attila filozófiai életművének értékelése még jóformán alig jutott túl a kezdeti stádiumon. A gondolkodói teljesítmény felmérését sokáig háttérbe szorította a költői életmű méltatása. Ez a folyamat már rögtön a költő halála után megkezdődött és nem tudta teljesen ellensúlyozni a tanulmányok egy részének későbbi kritikai kiadása sem. Jogosulatlanok voltak az olyan törekvések, melyeknek képviselői József Attilát koronatanúnak vagy legalábbis tanúnak akarták felhasználni valamilyen politikai vagy filozófiai irányzat érdekében. Sem a költői, sem a gondolkodói életmű nem sorolható be egyetlen izmus alá sem. Egyediségükben és egymással való egységükben képezik a magyarországi filozófia történetének egyik kiemelkedő gondolkodói teljesítményét. Bizonyos fokig az életmű összetétele is akadályozta az elemzés kibontakozását, hiszen a szóbeli és levélbeli megnyilatkozások jelentős hányadát képezik a gondolkodói teljesítménynek, éspedig nemcsak abban az értelemben, hogy sehol meg nem írt téziseket vagy éppenséggel eszmefuttatásokat tartalmaznak, hanem abban is, hogy jelentős, gyakorta nélkülözhetetlen útmutatást jelentenek a rendelkezésre álló tanulmányok, töredékek, valamint a versek értelmezéséhez. 1 Ezek viszont csak a kortársi visszaemlékezések leírása, közzététele, majd gyűjteményes kiadása után váltak hozzáférhetővé. Jelen tanulmányom célja elsődlegesen az, hogy felvázolja a gondolkodó és költő filozófiai fejlődését 1935-ig és rámutasson azokra az alapvető kategóriákra, melyeket használt. E fejlődési vonalnak a legfontosabb része az Eszmélet c. versének, főművének megírását megelőző filozófiai válság és maga az eszmélkedés. I. József Attila eddig közreadott elméleti írásai és töredékei három téma körül csoportosulnak: az egyik téma egy irodalomesztétika kifejtése, a másik ennek az esztétikának a filozófiai megalapozása, a harmadik pedig a freudizmus összekapcsolása a marxizmussal. De van eme három témán kívül egy negyedik téma is, mellyel
