Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)
FENYŐ D. GYÖRGY Hogyan tanítsuk József Attilát 1994-ben? (József Attila - középiskolás fokon)
zású angol író írta József Attiláról 1939-ben. Ugyanannak a történetnek egy változatát látja József Attila sorsában, amit a Sötétség délben és még számos regény, film és más műalkotás megfogalmozott. Az európai értelmiségi útját a marxizmushoz, majd csalódását, kiábrándulását, megdöbbenését. József Attila életútja példázhatja ezt a történetet, versei megmutathatják, hogyan került a mozgalomba, majd hogyan távolodott el tőle, s végül - az utolsó négy évben - hogyan tudta megalkotni azt a gondolati és művészi szintézist, amely már csak a megőrizhető elemeit tartja meg korábbi marxizmusának - de azokat következetesen megőrzi. így, ebből a történelmi aspektusból visszatérünk „a szintézist teremtő, és a megbékélést hirdető József Attüa"-koncepcióhoz, amelyet mint József Attila tanításának egyik érvényes lehetőségét tárgyaltunk. Mi lesz ennek az üzenete? Bizony nem kevés. „Ne vádolj, ne fogadkozz, / ne légy komisz magadhoz, / ne hódolj és ne hódits, / ne csatlakozz a hadhoz". 27 Ne köss kompromisszumokat. Akarj és merj boldog ember lenni. Igaz, József Attila sorsa ennek a vállalásnak a tragédiáját mutatja meg: azt, hogy neki nem sikerült így élnie. Legfeljebb így meghalnia. Koestler így fejezi be idézett cikkét: „A szellemi prostitúció lehetőségei soha nem voltak sokoldalúbbak és finomabbak, mint manapság. (...) Soha nem tudta magát az ember oly könnyűszerrel meggyőzni, hogy tiszta szerelemből fekszik le. (... József Attila) Az állomás épületétől némileg távol, hosszan elgondolkodva állott a vonat mellett. Amikor aztán lassan megindult a szerelvény, letérdelt a sínek mellett a töltésre, előrehajolt, mintha patak fölé hajolna, és rátette kezét a sínekre, akárha vízbe akarná mártani. (...) Őrült volt, talán tényleg pataknak vélte a síneket. Mindenesetre róla el kell hinnünk, hogy tiszta lelkiismerettel feküdt le." 28 Ha tanítványaink számára az lesz József Attila életművének fő tanulsága, hogy az ember csak ^tiszta lelkiismerettel tegyen bármit, és egészen a haláláig legyen következetes elveihez: nem keveset tanítottunk meg. De ha azt is megmutatjuk, hogy József Attilában valami síron és racionalitáson túli optimizmus mindvégig megmaradt, hogy ezeket az értékeket „végképp másoknak", de remélte 29 , akkor talán még annál is többet tanítottunk meg. Felhasznált irodalom Madocsai László: Irodalom IV. 1. rész Bp. 1983. Tankönyvkiadó Madocsai László: Irodalom IV. 2. rész Bp. 1984. Tankönyvkiadó Madocsai László: Irodalom IV. 11., átdolgozott kiadás Bp. 1992. Tankönyvkiadó „A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd". Az ELTE József Attila emlékezetére összehívott tanácskozásán elhangzott előadások anyaga. Szerk. Fenyő D. György, Fráter Zoltán, Gelniczky György, Nagy András; Bp. 1980. Költőnk és Konink (Tanulmányok József Attiláról) I-III. szerk. Fenyő D. György és Gelniczky György Bp. 1983. Fenyő D. György: József Attila tanításának mai problémái. Irodalomismeret, 1992. szeptember 54 - 57 old. Kortársak József Attiláról I-III. szerk. Bokor László és Tverdota György, Bp. 1987. „miért fáj ma is" (Az ismeretlen József Attila) szerk. Horváth Iván és Tverdota György, Bp. 1992.
