Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

BÓKAY ANTAL: Modern és posztmodern poétika és életérzés József Attila költészetében - A hetedik

MODERN ÉS POSZTMODERN POÉTIKA ÉS ÉLETÉRZÉS JÓZSEF ATTILA KÖLTÉSZETÉBEN - A HETEDIK Azt hirdetem, barátim, sok a kettő, de több az egy. (Kosztolányi Dezső) I. Bevezetés 1. A vers recepciós helyzete Attila A hetedik című verséről so­káig úgy gondoltam, hogy pontosan, talán kicsit didaktikusán szól a modernizmus egyik vagy talán a meghatározó kérdéséről, az énről, az individualitásról. De ha vi­lágos üzenete és szabályossága helyett játékos értelemritmusát, válaszai helyett kérdéseit figyeltem, ítéletemben és a vers értelmében egyaránt bizonytalanná let­tem. Mintha játszana valami bizonyosság mélyére rejtett bizonytalansággal, a di­daktikus szabályosság és a ráció alól kicsúszó rendetlenséggel, mintha mondana valamit és sugallna valami mást. Kíváncsivá tett tehát: mire vezethet e vers kapcsán a dekonstratív gyanú. Nemcsak saját recepcióm sugallta, hogy a látszólagos rend mögött valami bonyo­lult kihívás rejlik: ellentmondásos a vers megértése megszületésétől kezdve. 1932 október 23-i Pesti Napló szám közli először, majd az év végén a Külvárosi éj címú

Next

/
Thumbnails
Contents