Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)
N. HORVÁTH BÉLA: József Attila és a népi írók
tálni látszó, a szociális radikalizmust feladó, vagy álmegoldásokban érvényesíteni akaró állásfoglalásokkal. Persze az egész csoportosulás ellen frontot nyitva ott sem az egykori nézeteitől leginkább eltávolodott Kodolányit, Féját támadja legerősebben, s mégcsak nem is az „ősellenség" Németh Lászlót, hanem Zilahyt, de leginkább Illyést. Amihez magyarázatul szolgálhat, hogy már 1932-ben, a közösen jegyzett „halálbüntetés elleni röpirat" ügyének tárgyalásakor sem álltak szóba egymással. 2 * Jegyzetek 1. Mindenekelőtt Tasi József tanulmányai: József Attila a Bartha Miklós Társaságban - másodszor, In: József Attila útjain Bp. 1980.; 364-398., József Attila Előőrs-korszaka, In: „A mindenséggel mérd magad" Bp. 1983. 203-211.; valamint Sebestény Sándor:/! Bartha Miklós Társaság 1925-33. Bp. 1981.; Szabolcsi Miklós: „Kemény a menny" Bp. 1992. 306-348. 2. Főképp: Moser Zoltán: József Attila dallamai. Forrás: 1981. 4., 59-66.; Bartók és József Attila. Tiszatáj, 1981. 4., 44-53.; N.Horváth Béla: „Egy, ki márványból rak falut". József Attila és a folklór. Szekszárd, 1992. 3. A József Attila-recepcióról: Fenyő D. György-Gelniczky György: A dogmatizmus József Attila képe, In: Költőnk és korunk II. Bp. 1983. 133-178.; Tverdota György: József Attila fogadtatása 1945-1948 között. In: Ihlet és eszmélet. Bp. 1987.107-128.;/! „fájdalom zsenijének" alakváltozásai. Árgus 1991. 2.49-56. 4. Vö. december 15-i levél JAVL, 252. 5. JAÖM III. 11-12. A barthás tanulmányoknál a továbbiakban is a JAÖM III. szövegeit vesszük alapul, tehát külön forrásként nem tüntetjük fel. 6. JAÖM IV. 20. 7. JAÖM IV. 19. • 8. ErgÁgoston levele: JAVL. 58-59. 9. Szabolcsi Miklós: „Kemény a menny. " 304. 10. Tasi József: József Attila Előőrs-korszaka. 205-207. 11. Szabolcsi Miklós: lm.: 321.; Fábián Dániel: József Attila. Bp. 1989. 12. In.: Kortársak József Attiláról I. Bp. 1987.120-122. 13. 1928. szeptember 30-i levél: „Illyéssel beszéltem, gyönyörű négy részből álló verse jött a Nyugatban... Ha esak Illyéstől jöttek volna, úgy azt hittem volna, hogy az enyéim biztosan nagyon gyöngék, rosszak, nines önkritikám, mert hiszen ért hozzájuk Osvát." JAVL, 196-197. 14. József Attila „urbánus" barátai ezt az álláspontot képviselték. Komlós Aladár: József Attilával. In: József Attila Emlékkönyv, 207-214.; Ignotus Pál: Csipkerózsa. Bp. 1989. 148-150. A „narodnyik" minősítés a korabeli baloldali sajtó sztereotípiája, de visszatér az 1948-at követő kultúrpolitikában is. Vö. JAÖM III. 422424. 15. JAVL, 119-122. 16. Bokor Imre: Találkozásaim József Attilával. In: József Attila Emlékkönyv. 379-385. Vikár Kalevalájának hatásáról a legátfogóbban Tverdota György szólt: József Attila jinnugor ihlete. Irodalomtörténet, 1986.1. 75-95. 17. Fodor Ilona feltevése. In: Vikár Béla-Kodály Zoltán-József Attila (kézirat) 18. Szabolcsi Miklós: lm: 219. 19. Kodály Zoltán: Mit akarok a régi székely dalokkal? In: Visszatekintés 1. Bp. 1974. 29-30. 20. JAÖM III. 202. Vö. Fábián Dániel: József Attiláról. Bp. 1989. 60. 21. Tasi József: József Attila: Akácokhoz. Kétféle „ars politica" Tiszatáj, 1980. 4. 42-47. 22. N. Horváth Béla: József Attila „Kétszövegűproletárköltő?" Jelenkor 1988. 4. 334-342. 23. Tasi József utal a szó etimológiájára. 24. így: Fodor András: „Futtám mint a szarvasok". Tiszatáj 1980. 4., 16-19.; Moser Zoltán: Egy hangvilla két ágáról. Tiszatáj 1980. 4., 19-29.; N. Horváth Béla: Népszokások József Attila költészetében. In: Acta Universitas Szegediensis. 1981. 99-109. 25. Érdekes egybeesés Illyés Magyarok című versével: „Haj, szegény nép, haj magyar nép napod hátra mennyi van még?" 26. Illyés Gyula: Naplójegyzetek. Kortárs, 1989. 4. 8.
