Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

TASI JÓZSEF: József Attila és a Bartha Miklós Társaság, 1928-1930

Ezek szerint Fábián Dániel az 1930. május 11-e utáni napokban Pesten, a Fővárosi Könyvtárban írta a Ki a faluba című röpiratot, amelyet Hódmezővásárhelyen átadott József Attilának, aki azt néhány nap alatt, de a röpirat dátuma szerint legkésőbb május 20-ig végleges formába öntötte. Fábián az említett irodalmon kívül bizonyára más forrásokat is használt, megőrizte például Szendrei Zsigmond Tájékoztató néphagyományaink gyűjtésében című füzetét, amelyet 1928-ban adott ki a Magyar Néprajzi Társaság. A nép élete tanulmányozásának igénye szinte egyidős a B.M.T. létezésével. Konkrétabbá az 1928-as Ady-röpiratban vált, ahol Kodolányi hatásosan megfogalmazta: „Ki a faluba, ez az Új Magyarország jelszava. És ki a munkások közé. Ki a nép közé. Táruljanak fel előttünk a sebek, de táruljanak fel a magyar falu mérhetetlen szépségei és értékei is. A magyar nép bajait csak ugyanannak a népnek a temperamentumán, jellemén és érzésvilágán keresztül lehet meggyógyítani."

46 Hamarosan Pozsonyból is befut a sarlósok „megrendelése". Balogh Edgár 1929. januárjában felkéri Csáder Lászlót, a Pesten tanuló Sarlóst, keresse fel Rados K. Bélát: „megkapta-e levelemet és hogy vélekedik a regös-káté ügyében. Ugyanis általa kértem fel a Bartha M.T.-ot, hogy adja ki ezt a könyvet májusban. Persze, a terv nem Kardos ügye, ezért lehetőleg Kodolányival beszélj róla. Olyan könyv lenne, mint az Ady-röpirat tavaly." Ehhez még hozzáfűzi, hogy azóta sokat fejlődött, s a várt könyv „megfelelne teljesen Kassák és a Munka intencióinak is."

47 Ezt a kérést - mint már említettem - megerősítette Balogh Edgár 1929. novemberében, Fábián Dániellel és József Attilával való találkozóján.

48 A B.M.T. 1929. december 15-i első Országos Kongresszusán hangzott el Emődi Zoltán javaslata: „Nagyon kívánatos lenne, ha a Társaság egy nyáron, valamilyen célszerű formában felkeresné a vidéket, tábort tartana, megismerkedne a nép vidéki viszonyaival, valamint a saját lelkületét tudná .belevinni a nép lelkébe." Felhívását így fejezi be: „induljunk útnak a már most következő nyáron."

49 Fábián Dániel és József Attila hódmezővásárhelyi tartózkodásának idején alakult meg a B.M.T. vásárhelyi baráti köre. Csaplár Ferenc kutatásai szerint a Vásárhelyi Reggel Újság 1930. április 17-i száma hírt adott a baráti kör tervéről, május 9-én pedig további előkészületekről is tudósít. Megtudjuk, hogy Vásárhelyre várják Fábián Dánielt, a B.M.T. elnökét (!); aki az Országos Közegészségügyi Intézet kiküldött szakorvosaként az első védő vörhenyoltásokat irányította-50 Május 11-én Fábián Pécsről Pestre utazott, s a következő napokban megírta a Ki a faluba első változatát. Megmutatta Könyves Tóth Kálmánnak, aki a fogalmazványt túlságosan akadémikusnak tartotta, ezért adta át Hódmezővásárhelyen - valószínűleg még május 18-án, érkezése napján - az írásművész József Attilának. Fennmaradt Fábián eredeti kézirata, 1974-ben kiadott József Attiláról című könyvében ez a kézirat is olvasható.

51 Fennmaradt továbbá és az Országos Széchenyi Könyvtárba került a Fábián féle kézirat 3 nagyalakú, sűrűn gépelt töredéke, mely majdnem betűhíven azonos a későbbi könyvközléssel.

52 Lényeges viszont, hogy a kézirattöredékben Fábián, a két kultúráról szólván kijelenti: „Az egyik nemzetieskedik, nemsokára ő lesz: a nemzet, mert a nemzet: kultúra. (Babits Mihály: Élet és irodalom c. könyve old.)".

53 A Babits utalás természetesen a Tárgyi kritikai tanulmány írója által átdolgozott kéziratból is hiányzik. Szabolcsi Miklóstól származik a Ki a faluba kettős szövegének eddigi legalaposabb elemzése. Példák során mutatja be, a költő miként díszítette, metaforizálta a szöveget „a maga ekkori, hetyke és játékos, olykor Szabó Dezsős stílusában."