Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

SZIGETI LAJOS SÁNDOR: „iramló fényt a tengeren" (Menekülés- és teremtésmítosz József Attila lírájában)

tüze lobog, / a gyűlölet, sívó szívemben". A (Szaggatlak, mint a fergeteg...) is követelőző és fogadkozó, szerelemvágyó és énféltő egyszerre: „Fölszív a vágy, mint patakot a hőség. / Mind mélyebbről bugyog a szerelem. / El nem apadnék, nehogy keserű könnyed / gyűljön tengerré szilaj öleden." S nem meglepő, hogy egyik utolsó töredékében, egy olyan versben is használja a vizsgált képzeteket, amely az alkotás mibenlétére, a teremtés lehetőségére, a költői mesterség relativizálható kényszerére utal, az ekkorra már megszokottá vált, jellegzetesen József Attila-i, a versből kikacsintó, az olvasóra cinkosán mosolygó iróniával: Amikor verset ír az ember, mindig más volna jó, a szárazföld helyett a tenger, kocsi helyett hajó. Amikor verset ír az ember nem írni volna jó. Jegyzetek 1 Egyértelműen elkülöníti egymástól a kettőt Cs. Gyimcsi Éva: „a motívum egy-egy műalkotás vagy egész életmű ismétlődő, rendszerint szimbolikus értékű tematikai egységeit, (...) a szimbólum pedig az egész világirodalomra kiterjedő szimbolikus tematikai közhelyeket, a mítoszokban, hiedelmekben, vallásokban is kimutatható irodalom előtti jelképeket" jelöli. In: Teremtett világ. 78. 2 Vö. Király István: Ady Endre. Bp. 1972. I. kötet 330-331. 3 Uo. 331-332. 4 Szent Biblia. Ford. Károlyi Gáspár. Mózes első könyve. 1. 1-10. Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája Sajtóosztálya, 1966. 5 Vö. Hankiss Elemér: József Attila komplex képei. In: A népdaltól az abszurd drámáig. Bp. 1969. 13-15. 6 Németh Andor: Medáliák. In: A szélén behajtva. Bp. 1973. 299-300.; Vö. még Szabolcsi Miklós: „Kemény a menny" József Attila élete és pályája 1927-1930. Bp. 1992. 127-136.; Tverdota György: József Attila és Németh Andor. Forrás, 1981. 4. 67-70.; Vörös Boldizsár: József Attila: Németh Andor. „Elvarázsolt" portré és profán ima. In: „A hetedik te magad légy!" Újabb József Attila-versértelmezések. Szerk. Szabolcsi Miklós. ELTE BTK, 1991. 49-71.; írt a költő verset Németh Andorról 1932-ben {Hová forduljon az ember...) (eredetileg Németh Andor címen adta ki maga Németh Andor 1938-ban) címmel, ez Kabdcbó Lóránt szerint „általánosabb érvényű változata a korábbi Németh Andor címűnek" In: Három versportré. Versek között. 1980. 36. 7 Vö. Széles Klára: „Minden szervem óra" József Attila költői motívumrendszeréről. Bp. 1980. 17-23.; A Vágó Márta-szcrclcmről és verseiről Szabolcsi Miklós: lm. 25-122. 8 JAÖM II. Bp. 1955. 431., Szabolcsi Miklós: Fiatal életek indulója. Bp. 1963. 155.; Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok. Bp. 1962. 87-88.; Tóth Ferenc: Abbázia vagy Voloscal Somogyi Könyvtári Műhely, 1980. 1-2. 1-7. 9 Részletes elemzését ld. Szigeti Lajos Sándor: A József Attila-i teljességigény. Motívumértelmezések. Bp. 1988. 76-96. Eredetileg: Somogyi Könyvtári Műhely, 1980. 1-2. 10 A jelzői motívum részletes elemzése: uo. 45-76. IIA Medáliák elemzését Id. még Török Gábor: Költői rébuszok. Bp. 1974. 1.13-224.; Széles Klára: lm. 146-172.; Majoros Valéria: A „medáliák"-tói. In: Költőnk és korunk. OPI, 1983. 269-290.; Szabolcsi Miklós: lm. 246-275. 12 Vö. József Attila Összes versei. Sajtó alá rend.: Németh Andor. Cserépfalvi, (1938); József Attila Összes versei és műfordításai. Sajtó alá rend. Bálint György. Cserépfalvi, 1940.; József Attila Öszszes verse. Sajtó alá rend. Kardos László. Révai, 1950.; József Attila Összes versei és műfordításai. Sajtó alá rend. B. Szabó György. „Testvériség-Egység" Könyvkiadó Vállalat, Novi Sad.