Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

II. Esettanulmányok: XIX. század - Kalla Zsuzsa: Irodalmi relikviák, világi ereklyék (A Petőfi-kultusz tárgyai)

tőfi megfellebbezhetetlen tekintélyű barátja Jókai lesz, az ő kultuszának része hajdani szoros kapcsolata a költővel. Az első nagygyűlés utáni hatvanfős lakomán az István főherceg-szállóban, a felköszöntő beszédet nem Petőfire, hanem Jókaira mondja Lauka Gusztáv. Sikerül tiszteletbeli tagnak megnyerniük Arany Jánost, Kossuth Lajost, aki levélben köszöni meg a megtiszteltetést: „A magyarra nézve a magyar nemzeti érzület vesztatüzének eleven lobogása, nemzeti életkérdés. Üdvözlöm önöket a tűz őrpapjai között."

34 Mindazonáltal Petőfiről székfoglaló beszédet tartani nem hajlandó. A hivatalos tudomány meglehetősen ellenségesen fogadja az alakulás hírét, már a kezdetekkor kiderül, hogy a Petőfi Társaság elképzelése a szépirodalomról és a nemzeti kultúráról jelentősen különbözik az akadémia filoszaiétól, mivel az ő kultúraképükbe szervesen illeszkedik a Petőfihez való kultikus viszonyulás is. A kultusz szó náluk még pozitív értelmű, amint azt a társaság szabályzata is rögzíti. Az 1880-as években a társaság élete fellendül. Divatba jönnek a felolvasó ülések, a szűkösség, kezdeti kényelmetlenségek ellenére tömegek jönnek el, hogy meghallgassák a humoros, kellemes, anekdotikus írásokat, visszaemlékezéseket. Felolvas Jókai, Reviczky Gyula, Herczeg Ferenc, Kiss József, Mikszáth, Rákosi Viktor. Ez az irodalmi társaság fogad először tagjai közé nőírókat. Az 1880-as évek végén már az Akadémia termeiben tartják felolvasó üléseiket hetente egyszer, a kényelem, hely presztízse még nagyobb. Ugyanakkor nem képesek a program jegyében született írásokkal megtölteni heti-, majd havilapjukat, a Koszorút. Eredeti szépirodalom hiányában jórészt emlékezésekkel, Petőfi vonatkozású esszékkel, a külföldi megjelenések, fordítások hírével, népszerűsítő irodalomtörténeti írásokkal, képes mellékletekkel töltik meg. Később kompromisszumként regényfordításokat is felvesznek, de a lap menthetetlenül megbukik. A PetőfiKönyvtár sorozatban - amely a fenti tematikát követi - harminc kötet jelenik meg, de a példányok egy része az olcsóság, a papírkötés ellenére eladatlan marad, a megcélzott olvasótábor a külföldi regényekhez van szokva. Az egyre népszerűbbé váló társaság kiterjeszti működését a vidékre is. 1880-ban avatják fel Petőfi kiskőrösi szülőházát, az első emlékhelyet, itt kezd kialakulni az ünneplések koreográfiája: a kisváros fellobogózva fogadja a fővárosi vendégeket, Jókai beszél a háznál, utána ünnepélyes bejegyzéseket tesznek a tagok a ház emlékkönyvébe. Az ezt követő vidéki felolvasókörutak nagy érdeklődés közepette zajlanak, mindenütt zászlók, virágok, tömeg, nagy vacsorák, díszkiadású újságok, táncvigalom a helyi tisztikarral, emléktábla avatás, kirándulások körítik a szinte már elsikkadó felolvasásokat. 1882-ben Debrecenbe látogatnak el: „Az indóháztól, hol Simonffy Imre polgármester tartott lelkes üdvözlő beszédet, a vendégeket vivő kocsisor az ezerekre menő közönség folytonos éljenzése közt indult a város felé. Az ut be a városba a fellobogózott, az emberek ezrei által ellepett, széles főúton át valóságos diadalmenet volt. Még a háztetőket