Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

II. Esettanulmányok: XIX. század - E. Csorba Csilla: Szederinda (Jókai írói jubileuma)

túszának 1893-94-re tehető csúcspontja elhomályosítani látszik a száműzött Kossuth kultuszát is. Hiszen őt: Jókait, a nemzet egyöntetűen ünnepelhette: „soha a nemzet igazabban, osztatlanabb akarattal nem ünnepelt. A Trón és nemzet millióinak azonos érzelmei találkoznak ez ünnep oltáránál, hogy együtt hirdessék a nemzeti dicsőséget" - írták a Komáromi Casino képviselői.

6 Az ezredéves Magyarország ünneplésére készülő nemzet a Jókai-jubileumon próbálta ki először kollektív erejét, talált össznemzeti értéket. Soha még nemzet nem részesítette ilyen pazar, már-már terhes hódolatban íróját, költőjét. Vegyük sorra e kultikus irodalmi esemény tettekben, szavakban, tárgyakban megjelenő elemeit, példáit: (Tettek) 1892 őszén külön bizottságot küldenek ki az előmunkálatok elvégzésére. 1893 márciusában 25 tagú végrehajtó bizottságot választanak, majd áprilisban megalakul az ünnep rendező nagybizottsága 500 taggal, amely megalakítja a tisztikart, védnököt jelölnek ki József főherceg, díszelnököt Vaszary Kolos hercegprímás és Vay Miklós, a főrendiház elnöke személyében. 1893. márc. 22-én Budapest díszpolgárává avatják Jókait, ezt követően megyék, városok, testületek választják díszpolgárrá, avatják tiszteletbeli taggá; egyes helyeken utcákat, tereket neveznek el róla. Komáromban, szülőházán és családi házukon már korábban emléktáblát helyeztek el, most Pozsonyban, ahová iskolába járt, emelnek jelet. Az országos ünnepnapot 1894. január 6-ában állapítják meg. Elfogadják Révai Mór ötletét: az író összes művét nemzeti díszkiadásban adják ki előfizetés alapján, s a befolyt összeg felét, 100 000 forintot, az ünnepelt kapja meg. Az ünnepnapon, az írásom elején már felsorolt, nagyszabású rendezvényekre, a megyék, városok, testületek hódolatának kifejezésére, ajándékok átadására került sor, amelyeket megelőzött a király személye körüli miniszter, Tisza Lajos levelének felolvasása, amelyben Őfelsége jókívánságait tolmácsolta. Jókai erre élete első kétharmadának politikusi eredményeit megtagadó, lojális mondatokkal válaszolt: „Hűségem a király iránt, ki nemzetemet erőssé, boldoggá és szabaddá tette éveimmel együtt öregedik... Éljen a Király!" Az ünnepnap estéllyel és Opera-bállal ért véget. (Aj ándéktárgy ak) E kultusz maradandó, muzeális emlékei a jubileumra kapott bútordarabok, képzőművészeti alkotások, díszoklevelek, albumok, fotók. • Sajnos nem maradt fenn a nyolcvannál több magyar nő által készített 6 m hosszú, 4 m széles perzsaszőnyeg; a szegedi nők által még 1891-ben adományozott arannyal hímzett vörös bársonyfotel és arany asztal. A képzőművészek már egy évvel korábban gyűjteni kezdték az írónak ajándékozandó műveket: az eredmény Stróbl Alajos szobrán kívül 70 tusrajz, vízfestmény ill. olajkép. Az alkotók nagy része a müncheni iskolán nevelkedett, vagy a Benczur-féle Mesteriskolában tanult, Feszty Árpád