Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

III. Esettanulmányok: XX század - Kabdebó Lóránt: Egy vers vágóasztala (Szabó Lőrinc fekete kultusza)

gátasba, de ráadásul a bevezetőjében is idézi, majdnem a teljes verset. Később is, amikor az összes versekből sokáig kimarad olyan nagy és fontos vers, mint éppen a vezér-elvet visszavevő Vang-An-Si, sőt máig, 1990 karácsonyáig a senki szomszéd népet nem sértő, háborús, aggódó imádság, a Közel és Messze című, a gyűjteményekben benne szerepel a Vezér (és nem ,,A vezérhez" című!) verse (és nem ódája, sokkal inkább az illyési megjelöléssel: Shakespeare-típusú drámai monológja). A vád mégis informális csatornákon át mindmostanáig él. (Közjáték) A Szabó Lőrinc pályaképem 1928-ig vezető első kötetének végén fejezetet szentelek a versnek, bár ha kötetben csak 1938-ban jelenik meg végleges formában. Keletkezési ideje okán tényleg ide is tartozik, valóban kiegészítője és ellenverse a szintén (de itt meg pozitív értelemben) félreértelmezett Materializmus címűnek. Itt szerepeltettem hát a vers elemzését: nehogy azt higgyék, a költő „lázadó" korszakát bemutatva megkerülöm az életmű politikailag problematikus versét. Sőt: megjelentettem az elemzést 1968 nyarán a Borsodi Szemlében. És éppen e tanulmány különlenyomatára válaszolta megtisztelőén Illés Endre, a Szépirodalmi kiadó mindenható ura, hogy az elkészült kéziratnak ő szeretne az első olvasója lenni. íme a Szabó Lőrinc monográfia-sorozatom előtörténete. Mindehhez hozzá tehetem: akkori elemzésemet mindmostanáig vállalSzabó Lőrinc, 1920-as évek, PIM Művészeti tára