Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)
III. Esettanulmányok: XX század - Kelevéz Ágnes: A pályakezdés önmítosza Babits Angyalos könyvében
egyik ciklus új, páratlan oldalon kezdődik és élén idegen nyelvű mottó áll (néhol kettő is). Sőt némelyik vershez csillaggal ellátott lapalji szerkesztői megjegyzést is fűz Babits, hol a ritka szavak magyarázatát, hol az átvett idézetek helyét adva meg. Jellemző példa a Névjegyemre című vers. A Hamletből átvett idézet rejlik a negyedik versszak első két sorában. Babits a kézirathoz képest változtatott ugyan egy keveset az első sor szövegén, de minden variáns közös abban, hogy Shakespeare szavai aláhúzással vagy kurzíválással ki vannak emelve. Nem kisebb annál, sőt az ég s föld között valókkal még nagyobb 9 Ehhez kapcsolódik a forrást pontosan idéző autográf lapalji jegyzet: „Sok dolgok vannak ég és föld között; Horatio barátom..." A Golgotai csárda c. vershez szinte mentegetődzve a következőket fűzi: „Az e költeményben előforduló szántszándékos anachronizmusok a költői hatás kedvéért talán megbocsáthatók. Lényegbe nem vágnak". 10 Érdekes, hogy miközben ezek a lábjegyzetek az elképzelt olvasónak szólnak, mégsem egyes szám első személyben íródnak, hanem úgy, mintha a költő és a jegyzetelő két különböző személy volna. Régi szálloda: „A költemény tárgyát egy vidéki szállodáról járó mendemondából vette". 11 A legfurcsább „szerkesztői megjegyzés" a Paris c. vers 5. szakaszához kapcsolódik, ahol a nyolc soros strófa utolsó két sorának helyén szaggatott vonal van. A lap alján ezt olvashatjuk: „E két sort kihúzta a cenzúra." 12 Milyen cenzúra? - kérdezhetjük joggal, hiszen a költemény 1909-ben, az Iris kötetben jelenik meg először, ahol nincs üresen hagyva a strófa vége. Babits a füzet írását pedig már 1906 júliusában befejezi. Versei ekkor még csak elvétve jelennek meg, gondja a cenzúrával nem lehetett. Ez az ellentmondás nem a filológia, hanem a lélektan síkján oldható föl, és kulcsot ad a kézirat értelmezéséhez. Babits szerepet játszik: megjelent, nyomtatott műként tekint kéziratára, szinte kultikus tisztelettel övezi. Olyan, mintha egy eddig ismeretlen kötet egyetlen, kézzel nyomtatott példányát tartanánk a kezünkben. Tovább lapozgatva az Angyalos könyvet megállapíthatjuk, hogy a Babits Mihá i y! 1914 . Máté Olga gyűjteményével aprólékosan bibe- felvétele, Országos Szécényi Könyvtár lődő Babits újrafűzte „őskötetét". Kézirattára