Bisztray Gyula szerk.: Mikszáth Kálmán 1847–1910 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 5. Budapest, 1961)

— íme az apró képek, melyek feltárták egy istenhátamögötti falunak, Mikszáth szülőfalujának életétanagyvilág előtt... A nagyvilág örök emberi arcokat ismert fel Mikszáth rajzaiban, s az addig névtelen vidéki újságírót egyszerre szárnyára kapta a hír... „A jó palócok" figuráival Mikszáth teljesen együtt érzett; szubjektivitása nyilvánvaló az alakok rajzában és a történetek elmondásában. Későbbi népi tárgyú elbeszéléseiben magatartása megváltozik: kívülről szemléli őket, reálisabb módon ábrázolja, líraiságából egyre kevesebbet ad át. Bizonyos bíráló magatartás érzik ezekben a későbbi novellákban, a szerető bírálaté: javítani, nevelni akarja népét, kiemelni abból az elmaradottságból, amelyben élt. Egyik elbeszélésében („Aeskulap az Alföldön") a vidék elhanyagolt egészségvédelmére mutat rá; egy másikban („A zöld légy és a sárga mókus") a magyar parasztnak az orvosi gyógykezeléssel szemben tanúsított konokságára. Szegedi képei pompás tanulmányok a magyar ember természetrajzához („A kaszát vásárló paraszt", „A rokkant szekér", „Milyen a magyar iparos?"). Mikszáth demokratizmusa fokozatosan fejlődött ki abban a mértékben, ahogy a dzsentri iránti kezdeti rokonszenve csökkent, és helyet adott az idejét múlt osztály kíméletlen szatírájának. Népiessége, népszemlélete ennek megfelelően módosult. Az eleinte sok romantikus vonással jelentkező irodalmi népiességet a politikai állásfoglalással megtámasztott népiesség váltja fel. Ez az állásfoglalása nagyobb elbeszélésben, regényben — sajnos — nem jutott kifejezésre. Talán csak az idő akadályozta meg Mikszáthot, hogy nagy antikapitalista, antiklerikális és antifeudális regényei („Üj Zrínyiász", „Különös házasság", „A Noszty fiú") után nem kerülhetett sor egy hasonlóan nagyszabású népi tárgyú alkotásra. Az elbeszéléseiben szétszórtan előforduló jelenetek, célzások, példák mutatják, hogy Mikszáth egyre határozottabban formálta ki koncepcióját a nép sorsáról és sorsának ábrázolásáról.