Baróti Dezső szerk.: Radnóti Miklós 1909–1944 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 4. Budapest, 1959)

kettős halál alapvető élménye marad), s kisgyermek korában veszíti el édesapját is, egész életében szegény marad. Csak a gazdag rokon kegyelemkenyeréből kap itt-ott. Eszünk ágában sincs némely elkedvetlenítő példák nyomán „vonalassá" tenni Radnóti Miklós életét. Egész fiatalon kapcsolatba kerül a húszas évek végén a haladó baloldali mozgalmakkal, kommunista írói csoportokkal. Hűségében sohasem hibázott, ha nem is egy kétség megkísértette. Utolsó éveiben egy ideig igen mélyen foglalkoztatják vallásos kérdések, a katolicizmus felé fordul segítségért — de aztán úgy érezte, számára egyetlen út marad a fasizmus elleni harcban: a kommunista költő útja, aki meg nem retten többé, nem ingadozik. (Csak megemlítem, hogy ennek a vallási keresésnek verseiben nincs nyoma,ami arra vall, hogy ne tekintsük ezt sem mélyebbnek, mint például a szellemtörténeti irány megismerését. A szellemtörténet idealista áramlataival megismerkedik ugyan, de alapvizsga-dolgozatában s irodalmi tanulmányaiban is a marxista elemzés megvalósítására törekszik.) A pesti baloldali mozgalmakkal való kapcsolata csak élményszerűbb anyagot kap Reichenbergben (a mai Liberec), ahol a textiltechnikai főiskolán tanul, s közben ismerkedik ebben a csehszlovákiai iparvárosban a munkásosztály nemzetközi kérdéseivel. Reichenberg után Szeged következik. Szegeden nyomban kapcsolódik, 1930 őszén, az akkoriban kibontakozó értelmiségi mozgalomhoz, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tizenöt tagja közé lép. Értelmiségi csoportok élete, a munkásmozgalom harcai, küzdelmei után itt Szegeden ismeri meg a Szeged környéki parasztságon, tanyák népén keresztül a magyar parasztságot is — így válik kerekké, egésszé a magyar dolgozó népről való tudása. Ehhez már csak a párizsi utak kellenek, hogy megismerjük élményeinek tág körét, valóságos forrásait. Szegeden társaival együtt vesz részt az ifjúmunkások nevelésében, eljár a tanyai, falusi agitációs utakra;élményszerűen s nem frázisokból építi felamunkások és parasztok szövet-