Sára Péter - Pölöskei Ferencné szerk.: Ady Endre 1877–1919 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 2. Budapest, 1957)

ságok, a gyarmati népek szabadságharcai megdöntötték, a tudomány és a technika fejlődése olyan termelőeszközöket s olyan termelési viszonyokat teremtett, melyek a világ külső képét, a társadalmi életet, az egyes ember életét gyökeresen átformálták. S ha csak népünk életének szűk körén belül maradunk, akkor is milyen döbbentő a változás. Mikor Ady megszületett, hazánk az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, népünk ügyeit I. Ferenc József császár és király bécsi környezetének utasításai értelmében Tisza Kálmán miniszterelnök irányította. Születése évében még élt és alkotott Kossuth Lajos, Arany János, Táncsics Mihály, Jókai Mór, Vajda János, Pálffy Albert, Csiky Gergely, Szigligeti Ede, Tolnai Lajos s Mikszáth Kálmán, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő fiatal óriások voltak. Innen kell nézni az Ady-bölcsőt, úgy kell felmérnünk életműve eleven hatását, hogy közben arra gondolunk: mikor megszületett, Marx és Engels alkotóereje teljében dolgozott s Lenin hét esztendős fiúcska volt. Mi tartja olyan elevenen ezt a költőt, kit létének gyökerei a XIX. századhoz kötnek, ki legnagyobb harcait olyan erők ellen vívta, melyeket 1798 és 1848 között világszerte lebírtak a boldogabb népek s kinek éppen akkor csukódott le örök álomra szeme, amikor egy új világ fényeit lobbantotta fel kiolthatatlanul a forradalmak tüze? A kérdés nem új, de veszedelmes egyoldalúsággal szoktak felelni rá. Századunk első évtizedében, amikor diadalmasan sorjázó köteteivel elindult hódító útjára, egy elmaradott ország konzervatív művelődési politikájával s egy epigonizmusba süllyedt irodalmi közvéleménnyel szemben azért kellett elsősorban harcolni, hogy költészetét egyáltalán elfogadják költészetnek, hogy- ne utasítsák el új és merész eszméinek újszerű költői eszközeit, költői nyelvét, szimbólum-alkotó képzeletét, vers-szerkezeteit. Ekkor tolódott el az Ady-mű értékelése az egyoldalú formai méltatás irányába; a forma-újító, irodalmi forradalmár Ady megett elhomályosult az eszmeadó, társadalom-bíráló, politikai forra-