Keresztury Dezső - V. Nyilassy Vilma - Illés Lászlóné: Arany János 1817–1882 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 1. Budapest, 1957)

„Arany ifjúságát a Petőfié pótolja, a Petőfi férfikorát a? Aranyé. A magyar ifjú ajkán mindig hangzani fognak Petőfi szerelmi és szabadságdalai; a férfiú Aranyból fogja meríteni az élet küzdelmeinek eszméit, érzéseit, fájdalmát és vigaszát. Petőfi költészetéből századokra kihangzik a kardok csattogása, a trombita hangja, a% ágyúdörej, a diadal mámora. Arany költészetében a késő unokák is érezni fogják a hazafi könnyét, gyászát, bilincsét, a legyőzött Magyarország sóhaját és szenvedése erényeit. És mindkettő rajzaiban örökre fennmaradnak fajunk szellemi törekvései, nemzeti vágyai, jellemző sajátságai, hog' az újabb nemzedékel mmtegy megóvják az^ elfajulástól." (GYULAI PAL EMLÉKBESZÉDE. 1885. OKTOBER. 28.) (59) 1882. október 22-én halt meg. Ravatalát az egész nemzet állta gyászolva körül. Gyulai Pál mondott fölötte emlckbeszédet az Akadémián.