Hartyányi István - Kovács Zoltán szerk.: Németh László bibliográfia (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. 20. századi magyar írók bibliográfiái, Budapest, 1992)

Bevezető a kötet használatához

mutathatnak (Aristophanes — Arisztophanész stb.). Ebben a periodikus fejezetben Németh László haláláig igyekeztünk minden címet felvenni, 1975 után csak az első megjelenéseket vettük számba. A negyedik fejezetben az interjúk és nyilatkozatok találhatók megjelenési évük időrendjében, azon belül szerzői, ill. cím szerinti betűrendben. Az ötödik fejezet Németh László műfordításait regisztrálja megjelenésük évei szerint, ezen belül a fordított írók nevének betűrendjében. A hatodik fejezet Németh László műveit idegen nyelven mutatja be a fordított művek címének betűrendjében, azon belül a nyelvek betűrendjében. Ennél a fejezetnél teljesen szakítottunk a kronologikus elrendezéssel, és a fenti, gyakoribbnak vélt keresési szempontot preferáltuk. Az első rész utolsó, hetedik fejezete Németh László művei színpadi, tévé-, rádió- és filmváltozatai bemutatóinak időpontját ismerteti a művek címének betűrendjében, a megszokott módon hozzáillesztve a rájuk vonatkozó kritikai fogadtatás tételeit. Itt a fő keresési szempont a mit, mikor? lett, de kiegészítésképpen készült egy kronologikus mutató is A második rész első fejezetében a Németh Lászlóval kapcsolatos monografikus irodalom, a másodikban pedig a periodikumokban, gyűjteményes kötetekben stb. megjelent szakirodalom található évenkénti rendben, azon belül szerzői, ill. cím szerinti betűrendben. A harmadik rész, az utóélet, két fejezetre tagolódik, a szépirodalmira és a kultuszra. Mindkettőben évenkénti bontás és szerzői, ill. cím szerinti betűrend a besorolási elv. A kötetet mutatók egészítik ki. Egy hagyományos, oldalszámokra utaló névmutató, mely a bibliográfia álnévmutatójaként is működik, egy tételszámokra utaló címmutató, mely műfaji bontásban, azon belül betűrendben közli a címeket. A címmutatóba minden valaha is előforduló címet, esetleg tagolócímet vagy fejezetcímet besoroltunk, a nem Németh Lászlótól származókat is. Ha szükséges volt —*• vagy —» még utalóval kapcsoltuk össze őket, érzékeltetve a címek közötti része-egésze kapcsolatokat, ill. címvariánsokat. A levelek mutatójában az irodalmi műként ismert, címmel bíró levelek után felsoroljuk a szakirodalmi fejezet szövegközléseiből vagy rejtett közléseiből származó leveleket, jelezve a levelek íróját, címzettjét és dátumát. A drámák, ill. dramatizált, megfilmesített művek bemutatóinak jobb áttekinthetősége végett egy időrendi mutatót is készítettünk, mely szintén a tételszámokra utal, feltüntetve a dátumon és a címen kívül a bemutató fajtáját ( r. — rádióbemutató, tv. — televíziós film, sz. — színházi bemutató, r-sz. — rádió közvetítés színházból, tv-sz. — tévé közvetítés színházból, f. — film). Budapest, 1992. aug. 10. Varga Katalin