Nagy Mariann szerk.: Radnóti Miklós bibliográfia (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. 20. századi magyar írók bibliográfiái, Budapest, 1989)

Előszó

gálata. E célt a leghatékonyabban úgy gondoltuk megközelíteni, hogy a legkiemelkedőbb íróink esetében adattárunkat személyi bibliográfiák formájában is összegezzük. (Egy-egy író műveinek bibliográfiai teljessége érdekében kiegészítésképpen feldolgozva azokat az egyébként periférikus jelentőségű sajtótermékeket is, amelyek ifjúkori műveiket vagy életrajzuk egy-egy „provinciális" korszakának adatait tartalmazzák.) A huszadik század magyar klasszikusai személyi bibliográfiáinak a gyűjtőmunkálatai 1986 őszén kezdődtek el az OTKA támogatásával. Az elmúlt évek alatt több, mint százezer cédula gyűlt össze adattárunkban. Ám a gyűjtésnek ez a stádiuma önmagában még nem tette volna lehetővé, hogy önálló és teljes személyi bibliográfiát tehessünk le az olvasó asztalára; még akkor sem, ha — mint azt Babits Mihály esetében cselekedtük — gyűjtésünket „célzottan", a kiválasztott író életművére irányítottuk volna. Sorozatunk első kötete úgy jöhetett csak létre, hogy felhasználtunk egy már jóval korábban megindult gyűjtést; „hozott anyagból" dolgoztunk, kiegészítve (de idő hiányában nem minden részletében ellenőrizve is azt) saját adatainkkal és sajátos szerkesztési szempontjainkkal. A korábbi kezdeményezések e „megszüntetve megőrző" formában való felhasználásával kívánjuk a Radnóti Miklós-bibliográfiát követően a közeljövőben Németh László és Szabó Dezső munkásságának bibliográfiai összegzését is megjelentetni, majd — ugyancsak a közeljövőben — Babits-bibliográfiánkat, mely már egészében saját vállalkozásunk eredményeként jön létre. Vállalkozásunk szövegcentrikus jellege nemcsak a gyűjtőmunkában, hanem a személyi bibliográfiák szerkezetében is kifejezésre jut. Az 1978-ban megjelent Krúdy-bibliográfia tanulságait felhasználva figyelmünk középpontjában az író müvei állnak; oly módon, hogy az első szövegközlésekhez csatlakoztatjuk a későbbi publikációkat, sőt ezen túlmenően a kérdéses mű idegen nyelvű fordításait is. Egy-egy mű „bokrában" tehát mindent megtalálunk, ami a kérdéses szöveg utóéletére vonatkozik. S egyben rögtön az is kiderül ebben a szerkezetben: ismert, többszörösen újraközölt vagy elfeledett, sőt ismeretlen alkotással állunk-e szemben. E szerkezet időrendisége ugyanakkor többé-kevésbé eligazít a művek keletkezési sorrendjét illetően is. Sőt az a körülmény, hogy ebben az időrendben egymás mellé kerülnek a különböző műfajban megfogalmazott írások, lehetőséget ad a bibliográfia használójának, hogy felfedje a köztük fennálló tematikai és egyéb, esetleg rejtett, alkotáslélektani összefüggéseket is. (A kötetet záró mutatók viszont az adatokat műfajok szerinti betűrendes osztályozásban is az olvasó elé vetítik.) Mindez a minél sokoldalúbb és elmélyültebb tájékoztatást van hivatva szolgálni, s bizonyos mértékig a feldolgozott anyag jellegével is összefügg; ami azt is jelenti: sorozatunkban a különböző szerzők bemutatása a jövőben szerkezetileg nem lesz minden esetben mechanikusan egységes; bizonyos vonatkozásokban igazodni fog az adatok jellegéhez, külső és belső tulajdonságaihoz. A jobb áttekinthetőség és pontosabb tartalmi tükrözés szándéka vezérelt bennünket a bibliográfia második, a szekundér irodalmat bemutató részének összeállítása során is. Újításunk abban áll, hogy igyekeztünk jól elválasztani egymástól az életműre voll.