Kendéné Palágyi Erzsébet szerk.: Magyar Nemzet 1938. aug. 25–1944. márc. 22. Repertórium (1938-1939) (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. Napilapok repertóriumai, Budapest, 1980)

Bevezető a kötet használatához

BEVEZETŐ A KÖTET HASZNÁLATÁHOZ Repertóriumunk összeállítása közben elsó'sorban az olyan témakörök legfontosabb Írásainak adatolására törekedtünk, amelyek a kor társadalmi, politikai, irodalmi és művészeti életét legjobban tükrözik. E témakörök publikációiból igyekeztünk számot adni mindarról, ami a ma kutatója számára érdekes és fontos lehet, ügyelve arra is, hogy egyben a Magyar Nemzet arculatát, a lap legfontosabb törekvéseit is érzékeltessük. A repertórium szerkezete kronologikus. A bibliográfiai adatok többféle elrendezési lehetősége közül egy napilap esetében ez a megoldás látszott a legcélszerűbbnek. A különféle publikációk adatai ennek megfeleló'en a lap megjelenésének idó'rendjében és ezen belül az oldalszámok szerint követik egymást. A cimleirási forma megegyezik a hasonló feldolgozásoknál már kialakult gyakorlattal. Az egy-egy számból felgyújtott adatok sora mindig a vezércikk regisztrálásával kezdődik. A vezércikkeket következetesen, válogatás nélkül vettük fel. Válogatva szerepeltetjük viszont a belső vezércikkek, a fontosabb általános jellegű irások, illetve a napi eseményeket kommentáló cikkek, a tudósitások, glosszák, valamint az irodalmi és művészeti hirek adatait. A lapban megjelent szépirodalmi müveket (vers, elbeszélés, regény stb. ), továbbá ezek kritikáit maradéktalanul feldolgoztuk. Csupán a gyermekrovatban közölt, irodalmi értéküket tekintve teljesen jelentéktelen irások számbavételétől tekintettünk el. Az egyes tételek a szerző nevét, a publikációk cimét, azok műfaját és a lap kérdéses számán belüli helyét adják meg. Ezen túlmenően, ha a cimből nem derül ki egyértelműen, annotációval utalunk az irás tartalmára. A cimeket, a szerzők nevét a lap szerint betühiven közöljük. Az álneveket, betűjeleket igyekeztünk feloldani, s ez az esetek jelentős részében sikerült is. Ahol a közlemények szerzőit nem tudtuk meghatározni, tételeink a cimmel kezdődnek. Könyvkritikák esetében, ha a lap nem tünteti fel a kritikus nevét, és a cim élén a könyv szerzőjének neve áll, a félreértések elkerülése érdekében --: előzi meg a felvételt. Pl. --: Vághidi Ferenc: Párizs. A kikövetkeztetett neveket, a tételekhez társuló annotációinkat és egyéb megjegyzéseinket ferde zárójelben közöljük. A kerek zárójelben levő adatok a lapból valók. Az egymáshoz valamiképpen kapcsolódó irások (viták, reflexiók stb. ) bibliográfiai adatolásánál mindig utalunk az egyes cikkek stb. közti összefüggésekre. Folytatásos regény vagy cikksorozat esetében az első rész cimleirásánál megadjuk a folytatásos irás publikálásának kezdő és záró adatait. Az egyes részek éppen ezért nem kapnak külön leirást. A bibliográfiai tételekben előforduló röviditések feloldását külön jegyzékben adjuk meg. Repertóriumunk egyes köteteit névmutató zárja. Ebbe, a névmutatók általános gyakorlatától eltérően, felvettük a különböző szerzők által a lapban használt betűjeleket és álneveket is. Ezek közül azoknál, amelyeknek feloldását ismerjük, utalunk a szerző teljes, illetve valódi nevére. A valódi neveknél viszont zárójelben megadjuk a névnek megfelelő betűjeleket és a szerző álneveit. A betűjeleknek és az álneveknek a névmutatóba történt felvételével mintegy a Magyar Nemzet "álnévlexikonát" kivántuk megteremteni. A névmutatóban a nevek után álló számok repertóriumunk tételszámait jelentik. Tételszámokat nemcsak a valódi nevek vonatkozásában adunk meg, hanem a megfej-