Pesti Ernő szerk.: Az Est–lapok 1920–1939. Repertórium (1920–1924) (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. Napilapok repertóriumai, Budapest, 1982)
Bevezető a kötet használatához
BEVEZETŐ A KÖTET HASZNÁLATÁHOZ Kötetünkkel a Napilapok repertóriuma c. sorozaton belül új vállalkozás veszi kezdetét. Az 1938 augusztusától 1944 márciusáig megjelent Magyar Nemzet repertóriuma után a tudományos kutatás, elsó'sorban az irodalomtörténet s a különböző művészeti ágak története, nem utolsósorban pedig a sajtótörténet művelői számára ezúttal Az Est-lapok repertóriumát kívánjuk rendelkezésre bocsátani. E munkának most megjelenő első kötete a bibliográfiai számbavétel és leírás eszközeivel 1920-tól, a legnagyobb magyar sajtóvállalat. Az Est-konszern megalakulásától 1924 végéig tárja fel a három Est-lap, a Pesti Napló, Az Est és a Magyarország, továbbá az 1922ben induló Az Est hármaskönyve c. évenként megjelentetett s az előfizetőknek ajándékként szétküldött kiadvány anyagát. Bizonyos mértékig más megközelítéssel azonban, mint tette, illetve teszi azt a Magyar Nemzet repertóriuma. Míg ugyanis ez utóbbi a lap minél teljesebb bemutatására, minden fontosnak tűnő, a kor társadalmi, politikai, irodalmi és művészeti életét tükröző írás számbavételére törekszik, a jelen repertórium elsősorban főként csak Az Est-lapok s a Hármaskönyv irodalmi, művészeti, kulturális és sajtótörténeti érdekű publikációira koncentrál. Mellőzi tehát a politikai vonatkozású s a társadalmi életnek az irodalmi, művészeti szférán kívül eső kérdéseit érintő publicisztikai írások tág körét, kivételt csupán a sajtó, különösen pedig a sajtószabadság ügyét tárgyaló s Az Est-lapokhoz és vitapartnereikhez kapcsolódó cikkekkel téve. A jelzett gyűjtőkörön belül a repertórium elsődleges feladatának tekinti Az Estlapokban található szépirodalmi, kritikai jellegű, továbbá az irodalom problémáival foglalkozó írások regisztrálását. A lapok szépirodalmi anyagát (a verseket, regényeket, elbeszéléseket, drámákat) az egyes művek esztétikai értékétől függetlenül a teljesség igényével veszi számba. Ugyanígy jár el az említett művek kritikáival, illetve ismertetéseivel. Az irodalmi érdekű publicisztika (tárcák, cikkek) vonatkozásában ugyancsak a teljességre való törekvés a jellemző, de figyelmen kívül maradtak az aláírás nélkül megjelentetett közlemények. A színházi eseményekkel kapcsolatban csak a lényegesnek tekinthető írások adatai szerepelnek a repertóriumban. Helyet kapott minden magyar szerző által írt mű bemutatójának, valamint a fontosabb reprízeknek a kritikája és ismertetése. A külföldi szerzők darabjainak bemutatói tekintetében viszont már számottevő szelekció érvényesül. így pl. nem esik szó a repertóriumban a húszas években gyakori és ma már érdektelen francia komédiák, vígjátékok bemutatóinak kritikáiról. Ugyanakkor a színházi élet egészéről szóló, elvi jelentőségű írások regisztrálására következetesen sor került. A filmekről szóló írások repertorizálása tekintetében főleg az irodalmi vonatkozás volt a mérvadó. Ennek megfelelően szerepelnek a repertóriumban mindazok a közlemények, amelyek egy-egy irodalmi mű megfilmesítésével foglalkoznak, ezen kívül jobbára csak azok, amelyek az ezekben az években kialakuló magyar filmgyártás kérdéseit átfogó igénnyel érintik. A zenei témájú cikkek közül a repertórium a zenei életről szóló igényesebb beszámolókat, a magyar zeneszerzők műveinek bemutatóiról, valamint a már klaszszikusnak számító zeneművek magyarországi ősbemutatóiról megjelent kritikákat regisztrálja. Ezen túlmenően a hangversenykritikák közül csak azokat, amelyek a század legkiemelkedőbb interpretálóinak szereplésével kapcsolatosak.
