Botka Ferenc szerk.: Magyar szocialista irodalom (Első kiadások 1945-ig) (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, E. Sorozat 1. Budapest, 1975)

Előszó

különösen, ami a naptárakat illeti - nem mondhatjuk teljesnek munkánkat. Gyűjtésünk időpontjában ugyanis csak a Magyarországon megjelent naptárak felvételére volt módunk, holott tudtuk, hogy ilyen tipusu kiadványok a környező országokban, de Párizsban és Amerikában is megjelentek. Ezek feldolgozása még a jövő feladata. Gyűjtőmunkánk során igyekeztük megoldani az álneves és névtelenül közölt publikációk azonosításának a kérdését is. E munka irodalomtörténeti » továbbvitele érdekében külön álnév lexikont mellékeltünk füzetünkhöz, amelynek összeállítója, Markovits Györgyi, összegezte az eddigi kutatások eredményeit. E kislexikon nemcsak a könyvekben szereplő álneveket gyűjtötte V össze, hanem a különféle időszaki kiadvány okban előfordulókét is, utalva ezzel a szocialista irodalom kutatásának további területére: a periodikumok világára, amelynek teljes feldolgozása még előttünk áll. 7 4. Címfelvételeinkben az érvényben lévő szabványokhoz tartottuk magunkat, s azoktól - technikai okok miatt - csupán a zárójelek alkalmazásában térünk el. Az érvényben lévő három (egyenes, gömbölyű és szögletes) zárójel közül csak az egyenest és a gömbölyűt használtuk, s azokat is csak a kiadvány megjelenésének helyét és idejét rögzítő adatoknál; hiszen az oldalszám mellett - amelyben csak a ténylegesen kinyomtatott számokat adjuk - ezek azok az adatok, amelyek a kiadvány azonosítását leginkább szolgálják. A gömbölyű ( ) zárójelet akkor alkalmaztuk, amikor a megjelenés helye vagy évszáma nem szerepel a címlapon, de a könyv más részeiből megtudható, az egyenes / / zárójelet viszont ott használtuk, ahol ezek az adatok csak más, közvetett forrásokból voltak kideríhetők. A fentieken kivül egyetlen sajátos jelhasználatunkra kell még felhívni a figyelmet. A kettős egyenlőségjelet: = = az előbb németül vagy oroszul megjelent művek későbbi magyar kiadásának a kapcsolásához használtuk. L. például Balázs Béla egyik kötetét: DAS RICHTIGE HIMMELBLAU. 3 Märchen. 111. Gergely Tibor. München 1925, Drei Masken Verl. 198 p.

, 3 t. - 19 cm. = = AZ IGAZI ÉGSZÍNKÉK. Mesék. Bp. /1946/, Singer és Wolfner k. 157 p. - 24 cm. (Meg kívánjuk jegyezni, hogy a = = jellel, mintegy annotációként szereplő magyar nyelvű kiadvány tartalma nem mindig azonos az idegen nyelvű első közléssel; rendszerint bővebb, több annál.) A magyar irodalom első kiadásai c. munkához hasonlóan külön részletezzük az illusztrálás tényét és a művészek által szignált Iwritőlapokat, azzal a különbséggel, hogy azt a címfelvételen belül tesszük, s a boritólapró nem adunk részletes grafikai leírást.