Botka Ferenc: A magyar irodalom első kiadásai (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, D. Sorozat 1. Budapest, 1973)

is a kötött példányok diszes borítólapjait. Megőrzésük, leírásban való megörökítésük nemcsak azért tekintettük feladatunknak, mert a könyvtest szer ves tartozékai, hanem azért is, mert képzőmüvészettörténetileg is hallatlanul fontosak és érdekesek. Nyilvántartásuk, rendszerezésük mindmáig megoldatlan, holott nagy részüket neves iparművészek, festők és grafikusok készítették. Boritófedeleik és lapjaik éppúgy életművükhöz tartoznak, mint illusztrációik (amelyeket ma már nyilvántartanak) és különálló képzőművészeti alkotásaik. E meggondolásokból kiindulva bibliográfiánk nemcsak jelzi alkotásaikat, hanem részletezőn le is irja azokat, ugyanúgy, mint például a Nemzeti Galéria a birtokában lévő festményeket vagy grafikákat. E leírások célja elsődlegesen nem az, hogy azok alapján elképzelje az olvasó az egyes boritófedeleket vagy lapokat, hanem, hogy segítségükkel azonosítani tudja azokat. Kiadóink ugyanis számos esetben jelentették meg ugyanazt a müvet különböző borítólappal, illetve fedéllel. Ezek számbavételét természetesen feladatunknak tekintettük, de éppen a korábban jelzett okok miatt nem lehetünk bizonyosak: kezünkbe jutott

_

e valamennyi variáns? Itt és ennél a kérdésnél szeretnénk felkérni e munka olvasóit és használóit, juttassák el idevonatkozó kiegészítéseiket, megjegyzéseiket a Petőfi Irodalmi Múzeumba, hogy azok felha sználásával bibliográfiánk leirásait kiegészíthessük és teljesebbé tehessük. Végül arról, amire nem tudtunk vállalkozni. Századunkban nem egy kiadvány többféle minőségű papíron, többféle kötésben is megjelent, nem egyszer külön, számozott szériákban is. Minthogy könyvtáraink az ilyenfajta komplettségre sohasem törekedtek, e variációk megnyugtató teljességgel történő összegezése szinte a lehetetlennel határos. Kényszerűen lemondtunk róla, pedig ez is fontos és érdekes könyvtörténeti feladat lenne. 9. Munkánk gyakorlati használatát különféle mutatókkal igyekeztünk könnyebbé tenni. Minden olyan szerző bemutatását, aki húsznál több kötettel szerepel bibliográfiánkban, kronológiai eligazítással zárjuk. A müvek felsorolása ugyanis, egy-egy szerkezeti egységen belül, abc-sorrendben történik, s a terjedelmes életművek jobb áttekinthetősége érdekében célszerűnek látszott a kiadványok megjelenési sorrendjét tükröző kronológiai metszet elékészitése is.