Illés Ilona: A Tett 1915–1916. Ma 1916–1925. 2 x 2 1922. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 6. Budapest, 1975)

Előszó

A folyóirat meglepő' késéssel, csak a 10. s iámban hozta Kassák Lajos programcikkét. Leglényegesebb pontja ennek a háborúellenesség mellett a nemzetközi tájékozódás igénye. Már az ezt megeló'zó' számokban is igyeke' zett a lap kitekinteni a világirodalomra és az uj képzőművészeti törekvésekre. Olyan szellemi orgánumot igyekezett létrehozni a Kassák-kör, amely nem a külföld után kullog, de az ottani kezdeményezésekkel párhuzamosan akar itthon modern művészetet teremteni. "Néhány pesti legények vagyunk, akik nem hiszünk csodákban és nem hiszünk a háború kozmikusságában sem, tudjuk az eszünket s most nyitott szemmel elkiáltjuk magunkat Keletre, Nyugatra, Északra, Délre, ahol emberek laknak, akiknek vörös köszöntésüket idehallottuk" - irja A Tett Internacionális számának beköszöntőjében. (Telzés a világba. A Tett 1916. aug. 1. Internacionális szám 1.) Merész tett volt az Internacionális szám megjelentetése. Azok a művészek szólaltak meg itt, akik a háborúban az ellenséges országok fiai voltak. Kassákék azonban átlépték a hatalmak szabta határokat és a művészet humanista internacionalizmusára tekintettek. Hamarosan ujabb vád zúdult rájuk, az, hogy válogatás nélkül a különböző izmusok szószólói. Ez ellen maga Kassák tiltakozik a leghevesebben: "Munkásságom során minden jelentős irányzattal, >> izmus sal << érintkezésbe kerültem, mindegyikből tanultam, vagy okultam anélkül, hogy bármelyikhez iskolás értelemben csatlakoztam volna." (Kassák Lajos: Ön arckép háttérrel. Kortárs 1961. 2.sz. 285.) S valóban, amikor az olasz irók a futurizmushoz csatlakoztak, s dicsőítették a háborút, A Tett irói ugyanakkor az irodalomban és művészetekben a háború ellen fordultak. Avantgardizmusuknak tehát meglehetősen határozott ideológiai töltete volt. A lap ezért képes volt nagyobb távlatok átfogására is. "Humanizmusom érlelődését, kifejezőképességem felgazdagodását az orosz és a német származású expresszionizmus késztette továbblépésre, nagyobb távlatok befogadására" - irja Kassák Kortárs-beli cikkében. Az izmusokkal szembeni tiltakozó-elfogadó attitűdjében tehát a modern művészetek igenlése és a saját önálló művészi arculat védelme nyilatkozik meg. A legelemzőbb, azaz értő figyelemről tanúskodó kritikát Babits Mi~ hálytól kapta A Tett. Babits megkísérelte felfejteni az uj irodalmi csoportosulás lényegét, de ez érthetően nem sikerült neki. Ma. holnap és iroda lom cimü terjedelmes tanulmánya (Nyugat 1916. 11. 328-340.) azonban tanusitja, hogy nem jelentéktelen irói csoportot látott A Tett körében. Számolni akart velük, szándékaik mélyébe látni és megérteni őket. Kassák válasza nincs hijján a kellő tiszteletnek. (A Tett 1916. szept. 20. Vers szám. 301-304. és Kassák Lajos: "A rettenetes nagy hamu alól Babits Mihálynak /"A Tett-ről"/. Nyugat 1916. II.420-424.1.) De ez nem akadályozza meg abban, hogy ismételten leszögezze: "... tévedésből sem va

_