Kálmán Lászlóné: Társadalmi Szemle 1931–1933. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 5. Budapest, 1974)

Előszó

A repertórium összeállításánál az akkori szerkesztői koncepciót kellett alapul vennünk. Ok - az agitációs és propaganda tevékenység egységének követelményéből kiindulva - szerves egységben oldották meg a politikai és gazdasági viszonyok bemutatását azok marxista, a tudományos szocializmus és a politikai gazdaságtan elmélete alapján történő elemzésével; a közgazdasági és politikai gazdaságtani helyzetképet az osztályok és pártok állásfoglalásának, mozgásának megértetésére használták fel. Ezt egészítették ki párt történeti elemzéssel a parasztság fejlődéséről, az ipar kialakulásáról, a forradalmi elmélet és mozgalom egyes korszakairól, jelentős alakjairól. Középpontban a politikai és gazdasági helyzet ismertetése állott; ezen belül - mind a nemzetközi, mind a magyarországi viszonyoknál - külön témakört képviselt a munkásmozgalom. A társadalomtudományok mellett kevés helyet szenteltek más tudományoknak; ezért lehetett közös cimszó alatt - az irodalom és művészetek témakörével együtt - összefogni őket. Az irodalom cimszó alatt a szépirodalom határán álló publicisztikai irások, riportok, szociográfiák és irodalomtörténeti elemzések szerepelnek, valamint a folyóirat szerkesztőségi állásfoglalásai, hirei. A kevés művészeti, témájú irás - kritikákat, illetve ezek örve alatt irt szocialista társadalomkritikákat tartalmaz. A könyvkritikák is összekapcsolják a tudományt az irodalommal, mert egyrészt szépirodalmi és tudományos müvek - zömmel politikaiak - kerültek birálat alá; másrészt a kritikusok minden esetben a szocializmus elmélete propagálására használták fel Írásaikat. A Társadalmi Szemle - az akkori viszonyokhoz mérve - magas példányszámban jelent meg: 3 500 példánnyal indult, nemsokára azonban azt 5.000-re kellett emelni. A két különszámból ("A mai Oroszország", "Az uj világháború") a nagy érdeklődésre való tekintettel utánnyomást is készittettek. Egy-egy példányának 10-15 olvasója is volt; napszámosok, ipari munkások kézről kézre adták. A lap népszerűségében nagy része volt annak a lelkes terjesztő gárdának, melyet még annak idején, a 100 % szervezett meg, s amely a lap szerkesztőinek letartóztatása után is szinte érintetlenül megmaradt. Ezek a lapterjesztők - Faust Imre irányításával hozzáértéssel, elővigyázatossággal és leleményességgel végezték munkájukat. A Társadalmi Szemle a fővárosban és vidéken egyaránt ismert volt. Eljutott a tanyavilágba, a Viharsarokba, a Kiskunságba, Debrecen környékére, a Hajdúságba és a távoli Nyírségbe is - a szegény parasztok, gazdasági cselédek és munkások körébe. Az iparvidékeken is terjesztették, számosan olvasták Salgótarjánban és környékén - kommunisták és szimpatizánsok. Eljutott Újpestről-Rákospalotáról Vácig is; a Duna jobb partján a dorogi"tokodi bányatelepekig követhetjük nyomon olvasóinak, terjesztőinek táborát.