Illés Ilona: Munkások Ujsága 1848. Forradalom 1849. Arany Trombita 1869. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 2. Budapest, 1973)

ELŐSZÓ

A szerkesztőség helyét Táncsics igy jelenti be: "A Párisi utcában, az üvegházban, az 5-6 számú boltok közt, Hochenberger boltja felett az emeleten van. " (1848. máj. 21. 8. sz. 128. ) A kiadóhivatal Magyar Mihály könyvkereskedésében, a Ferencziek terén található. Munkatársai között kevés a máig ismert név. Leggyakrabban Dobrossi István, Tót Móricz, Kenézi Lajos, vagy Bulcsú Károly nevével találkozunk. $ A cikkek legnagyobb részét maga Táncsics, a főszerkesztő irja. Rajtuk kivül lelkészek, tanitók, jegyzők, ügyvédek, legnagyobb számban pedig földművesek és kisebb számban munkások irásai gazdagitják a lapot. A kevéssé jelentékeny irodalmi rovatban többnyire műkedvelő verselgetők hallatják hangjukat. Mégis itt jelenik meg először Petőfinek az "Itt a nyilam, mibe lőjem?" c. verse. (1848. dec. 12. 85.) Az első félévben április 2-tői szeptember 24-ig 33 szám jelent meg, a második félévben, szeptember 29-tői december 29-ig 26. Táncsics eredetileg mellékleteket is tervezett, de csak a 3. számhoz készült el Keresztszeghy András: "Magyarhon átalakulása iránti eszmék" cimü irása. Az újság fejlécén állandó mottó olvasható: "A kormány az országért van, tehát fölötte a nemzet mindenkor intézkedhetik. " A lap valóságosan létező tömegigényt elégitett ki; erre abból is következtethetünk, hogy megindulása után az olvasók elárasztják leveleikkel a szerkesztőt. A levélirók közérdekű kérdésekről számolnak be, vagy a forradalom intézkedéseivel kapcsolatos visszaélésekre hivják fel a figyelmet. Különösen sok sző esik a földkérdésről, a dézsma és robot fizetésről, s általában a hűbéri viszonyok megszüntetésére irányuló intézkedésekről. Táncsics csaknem valamennyi megyéből kap tudősitásokat. A levelezési rovat lassan főrovattá válik. Táncsics közvetíti a levelek tartalmát, sokszor maga is véleményt formál, megjegyzéseket füz a levelekhez vagy nagyobb cikkben foglal állást. Ezek sorából kiemelkednek a magántulajdonról szőlő irásai. Javasolja a 2.000 holdon felüli birtokok szétosztását a nincstelen, földnélküli jobbágyok között. Kiáll a földfoglaló parasztok mellett, akik maguk igyekeznek érvényt szerezni jogaiknak. f A Munkások Újsága széleskörű belpolitikai tájékozottságról tanúskodik, ezt elvi cikkek támasztják alá. Hangsúlyt kap a király-kérdés, a király eddigi tevékenységének kritikája, s innen egyenes ut vezet a "monarchia és * respublika" összehasonlitásán keresztül a "respublika" megvalősitásának követeléséig. Legyen - úgymond - Magyarország önálló magyar miniszté-