Illés Ilona: Munkások Ujsága 1848. Forradalom 1849. Arany Trombita 1869. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 2. Budapest, 1973)

ELŐSZÓ

Táncsics Mihály az 1848-49-es forradalmi eseményeket megelőző reformkorszak politikai és társadalomátalakitő törekvéseinek következetes képviselője volt. írásaiban már korán kifejtette azokat a nézeteket és törekvéseket, amelyek a márciusi forradalom célkitűzései között is megtalálhatók. Az első pillanattól kezdve feltétlen hive volt a forradalomnak. Már 1848. április 2-án jelentkezik a Munkások, Újságáv

al és a lap megjelenésének egy esztendeje alatt következetesen küzd a forradalmi eredmények megtartásáért. Az idő is kedvezett a Munkások Újsága megjelenésének. A sajtószabadságról szóló nyilatkozat, amely eltörölte a cenzúrát, lehetővé tette, hogy Táncsics lapja a cenzúra megkötései nélkül alakíthatta ki következetesen radikális programját. Már az első számban megkezdte a Petőfiék által kinyomatott 12 pont ismertetését. Ezt követően az "április törvények" jobbágyokat érintő részét magyarázza számról-számra. Ugyanakkor nem feledkezik meg a társadalom uj rétegéről, a munkásokról sem, akiknek osztállyá szerveződése ugyan még nem történt meg, de hangjukat már hallatják. Táncsics korán, igen jő füllel felfogja ezeket a jelzéseket, felfigyel rájuk s felismeri jelentőségüket. Problémáiknak "Munkásbarátaim" cimü állandó cikksorozatában ad helyet. (Pedig még a forradalom is figyelmen kivül hagyja a munkáskérdést; a 12 pont nem tartalmaz egyetlen velük kapcsolatos megállapítást vagy követelést sem. ) A Munkások Újságár

ól Táncsics későbbi életrajzában igy emlékezik: "A lapnak azért adtam e cimet, mert határozottan azt tűztem ki célomul, hogy a kevéssé tanult sokaságnak benne megmagyarázzam, amire múlhatatlanul szüksége van és lesz." (Életpályám

. Kolozsvár 1943. 150. ) Korábban pedig igy fogalmaz: "Lapom a» munkások' nagy osztályának érdekében adatik ki... " (1848.máj. 7. 6. sz. 88. "A könyvnyomtató munkások kérelme"-hez irt bevezetőjében. ) Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Táncsics a mai értelemben vett munkásosztályról beszél: "... én mindazokat értem munkások neve alatt, kik a magok keresményéből, magok emberségéből élnek" - irja. (1848. aug. 24. 24. sz. 343.) Tehát lapját a kétkezi munkások széles rétege érdekeinek kívánja alárendelni.