Illés Ilona: Munkások Ujsága 1848. Forradalom 1849. Arany Trombita 1869. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 2. Budapest, 1973)

ELŐSZÓ

lapot tervez. A szabadságharc leverése utáni esztendőkben is tovább foglalkoztatják a munkások problémái. A kapitalizálódással párhuzamosan szaporodnak az ipari létesitmények, a jobbágy-felszabaditással munkaerő szabadul fel, a munkások száma gyors ütemben növekszik. Táncsics figyelemmel kiséri e fejlődést, erősen hatnak rá ugyanakkor a külföldről beáramló szocialisztikus eszmék. A Munkások Újsága is foglalkozott a munkáskérdéssel ("Munkásbarátaim" c. sorozatában), de ezek még korai jelzések voltak csupán, s a lap terjedelmének csak kis részét vették igénybe. Most az uj körülmények között megfogalmazott munkáskérdésnek kivan Táncsics tág teret adni uj lapjában, az Arany Trombitá

ban. "1868 végén.jelentette be Táncsics Pest város helyettes főpolgármesterének, hogy január elsejétől Arany Trombita címmel, saját szerkesztésében és kiadásában egy minden hét szombatján megjelenő politikai, ipar és gazdászati hetilapot indit. " (H. Kohut Mária: Az Arany Trombitá

nak /1869/ Táncsics lapjának kauciója. = Magyar Könyvszemle 1969. l.sz. 48-52. ) Lapjának a cimét Sárosi Arany Trombita

~jától kölcsönözte. Célkitűzése: "... a munkásság felvilágosítása, érdekeinek védelme',' - amely ugyanakkor - "határozott 48-as vonallal fonódik össze, ami nemcsak Táncsics szellemét árulja el, hanem rávilágít a magyar munkásosztály és a 48-as forradalom szoros kapcsolatára is. " (Pándi Pál: Munkásosztály és a magyar irodalom .^Valóság 1948. máj. 383.) Ebben a szellemben jelenik meg az Arany Trombita először 1869 január 2-án, utoljára pedig 1869 december 21-én, összesen 49 számban. Az első számokon laptulajdonosként és felelős szerkesztőként Táncsics Mihály neve olvasható, Sassy Árpád a társszerkesztő. A szerkesztőség és kiadóhivatal a józsefvárosi Zerge utcában van. A lapot Noséda Gyula nyomdájában készítették, a Barátok tere 8. szám alatt. Az Arany Trombita már sokkal jobban szerkesztett lap, mint korábban a Munkások Újsága volt. Rovatain belül egyértelműbb az írások tartalmi összefüggése, bár néhol még itt is tapasztalható ingadozás. Például a "Politika" vagy a "Szabad sajtó" rovatok nem mindig csak az e témakörbe tartozó írásokat közlik. A "Nemzet" és "Népgazdászat" pedig munkástémát is hoz. A "Tárcza" rovat a tulajdonképpeni irodalom, csaknem kizárólag versek fóruma; a "Tarka élet", "Újdonságok", a "Levelezések', "Külföld" és a "Hirek" rovataiba szinte válogatás nélkül kerülnek irások, igen gyakori átfedéssel, A legtisztábban egyértelmű a "Munkások kérdéséhez" cimü rovat, a benne közölt cikkek minden egyes esetben megfelelnek a rovatcím jelezte követelményeknek.